Kiderült, mi vár a kormányváltás után a Magyarországon élő ukránokra

Több fontos területen lehet komoly változás.

A Tisza Párt teljes nyilvánosságot ígér az ügynökakták ügyében, csakhogy a fennmaradt iratok hiányosak, sokszor ellentmondásosak, és önmagukban nem bizonyítanak semmit. Egy elhamarkodott feltárás akár politikai fegyverként vagy a személyes bosszú eszközeként is szolgálhat.

„A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat” – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök ismét. Nem először dobják be a köztudatba a témát, már a kampányban vállalták, hogy teljeskörűen nyilvánosságra hozzák a kommunista állambiztonság ügynökeinek aktáit. Magyar Péter több fórumon is rögzítette: az ügynökakták kérdése társadalmi igazságtétel.
Hogy mennyire kulcsfontosságú kérdés ez a pártnak, az is jelzi, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint az első intézkedések között ígérte a lépést. Arról viszont nem árultak el részleteket, hogyan képzelik el ígéretük megvalósítását. „Nem tudjuk, mit értenek »ügynökakták« alatt, ahogy azt sem, hogy mit jelent »a nyilvánosság«” – válaszolta megkeresésünkre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársa. A részletek ismerete nélkül az intézmény főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz történész sem szeretett volna a témában nyilatkozni.


Az ügy kapcsán már egyeztetett az ÁBTL főigazgatója és a miniszterelnök. A Cseh–Magyar-találkozó után a kormányfő közösségi oldalán mindössze annyit árult el, hogy „október 22-én teljesítjük a rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét: nyilvánosságra hozzuk és kereshetővé tesszük a meglévő iratanyagot”. Az ÁBTL a találkozó kapcsán közölte, a felek abban maradtak, mihelyt feláll az új kormány, kijelöli a szakértőit, és bevonják a levéltárat.
Az ügy politikai vetülete miatt az általunk megkeresett történészek, szakértők sem szeretnének megnyilvánulni, mondván,
amíg nincs törvénytervezet, az egész ügy csupán „politikai marketing”,
így nincs miről beszélni.