Tíz jogalkotás, ami megmutatja a Tisza-kormány valódi arcát

„A törvényhozásnál fognak kiderülni a Tisza eddig többnyire rejtett politikai-ideológia irányvonalai.

A választási kampány során kimagaslóan keveset tudtak meg a választópolgárok a két nagy párt szakpolitikai programjairól. A Fidesz 16 éves kormányzással a háta mögött a meglévő eredményeit mutatta fel, azok védelmét, kiterjesztését, illetve az ismert politikáinak folytatását ígérte, míg a Tisza a változás ismert jelszavával egy új, demokratikusabb, nyugatosabb berendezkedés reményét árulta – szintén nagyon kevés konkrétummal, bár februárban letettek egy programot Működő és Emberséges Magyarország néven.

A Fidesz a választókat arról próbálta meggyőzni, hogy ellenfele győzelme esetén a saját vívmányai elvesznek, a »nemzeti« programok helyett a közelmúltból ismert »liberális« célok és eszközök térnek vissza. A Tisza a kormánypárt(ok) »korrupt« és »feudalisztikus« államberendezkedését bírálta, a konzervatív kísérletet zsákutcának minősítve, megoldásként pedig a teljes politikai, gazdasági és jogrend átszervezését, »rendszerváltást« ígért.
A kampányban természetesen a két nagy formáció arculata, irányultsága, ideológiai meghatározottsága, kisugárzása, stílusa ismertté lett, azonban a Fidesszel ellentétben a Tisza kormányképességével kapcsolatban – részben azért, mert új pártalakulat, részben pedig azért, mert többnyire a politikából nem ismert, civil jelölteket indított – a választóknak semmilyen tapasztalatuk nem lehetett, így a belé vetett bizalmat csupán a változás reménye táplálhatta. És legfőképpen az, hogy a többség 16 év megfáradt kormányzása ellen akart szavazni, április 12-én elsősorban protest-szavazás történt a Orbán-korszak ellen.

Május 12-től Magyar Péter kormánya irányítja Magyarországot. Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni. A 2/3-os többség kizárja a felelősségmegosztást, az alkotmányozó hatalom birtokában a kormánypárt minden politikai tervét a saját elképzelései szerint képes végigvinni, nem hivatkozhat arra, hogy egyes szabályozások nem fedik az ő eredeti szándékát, azok csak az ellenzékkel kötött kompromisszum termékei. A 2/3 tehát egy tiszta jogi és politikai helyzetet teremt: most jön el az igazság pillanata, meglátjuk, milyen berendezkedést képzel el a Tisza Magyarország számára.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – 10 olyan kardinális, szimbolikus területet sorolunk fel, ahogy különösen fontos figyelemmel követni a Magyar-kormány első intézkedéseit, mert ezekben a kérdésekben mutatja meg a Tisza az igazi arcát, és ezek az ügyek fogják meghatározni a magyarok közeljövőbeli életét. A felsorolásból kihagyjuk a nagy rendszerek, az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság, a környezetvédelem területeit, vagy a szociális és gyermekvédelmi szférát, ahol az átalakítások nagyrészt konszenzusosak, inkább azokat a témákat nézzük meg, ahol nagy az eltérés a politikai táborok és a mögöttük álló szavazópolgári elvárások között.

1. Háború és béke kérdése, Ukrajna támogatása

A Tisza biztonságot és stabilitást ígér, az EU- és a NATO-szövetség megerősítését, az orosz és a kínai kapcsolat átláthatóbbá tételét, a nyugati államok háborúval kapcsolatos politikájának támogatását. Ezzel összefüggésben kizárta, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, illetve azt is, hogy magyar katonákat vezényelnének az ukrajnai háborús övezetbe.

A Magyar-kormány nem támogatja Ukrajna gyorsított eljárásban történő EU-csatlakozását, de magát a jövőbeli tagságát igen, ezen kívül nem kíván katonai és pénzügyi kockázatvállalást hozni Ukrajna támogatásában, konkrétan nem tervez fegyvert szállítani, illetve a közös uniós hitelfelvételben részt venni – ezen politikája megegyezik az Orbán-kormány gyakorlatával.

Az Európai Bizottság azonban a gyorsított csatlakozási eljárást pártolja, illetve Ukrajna katonai támogatásában egyre nagyobb pénzügyi hozzájárulásra kéri a tagállamokat.

2. Migráció

Az új magyar kormány megtartaná az elődje által épített déli határkerítést, elutasítja a Migrációs Paktumot és a kötelező betelepítési kvóta bevezetését. Ezen kívül június elsejétől határozatlan időre felfüggeszti a (főleg ázsiai) vendégmunkások beáramlását is.

Nagy kérdés, hogy a migrációs elvárások elutasítása miatt Magyarországra eddig kivetett napi egymillió eurós büntetést milyen feltételek mentén tudja a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal megegyezve kivezettetni, illetve meddig lesz képes ellenállni a brüsszeli nyomásának a bevándorlás szabályozását illetően.

3. Szuverenitás megőrzése, az EU-hoz való viszony

Az új kormány nyilatkozataiban elveti az Európai Egyesült Államok-koncepciót, az EU-t nemzetállamok gazdasági és politikai szövetségének vallja, ugyanakkor a következő időszak nagyban megmutatja majd, hogy a tagállami hatáskörök átadásában a gyakorlatban is szuverenista marad-e.

A befagyasztott uniós pénzek hazahozatalának feltételei vannak, az Európai Bizottság 27 pont teljesítését tette kötelezővé Magyarország számára. Az Orbán-kormány kiigazításait a Bizottság nem értékelte valós változtatásoknak, a Magyar-kormány érdemi jogszabályi módosításokat ígér.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást a kormány nem értékeli hatáskörről való lemondásnak, bírálói szerint azonban a korrupció elleni harcnak, a közpénz-felhasználás átláthatóbbá tételének lennének más intézményi megoldásai is. A bírósági rendszer reformját, a közbeszerzések átláthatóbbá tételét, a korrupcióellenes intézmények létrehozását, az egyetemi autonómia visszaállítását az új kormány végrehajtja.

A Tisza és az Európai Néppárt szoros együttműködése, képviselőik európai parlamenti tevékenysége, a tiszás politikusok nyilatkozatai alapján a Magyar-kormány az EU szerveivel együttműködő, az uniós irányelveket és politikákat elfogadó, a 27-ek egységét megerősítő kormányzat lesz, a lengyel és a magyar kormányváltással tehát az EU közös döntési mechanizmusai elől elhárult egy fontos akadály.”

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP