Ukrajna fekete-tengeri gabonakivitele újra elérte a háború előtti szintet, Brüsszel mégis az EU-s piacokra zúdítaná az ukrán élelmiszert

Továbbra is kitart Brüsszel amellett, hogy újabb egy évvel meghosszabbítsa az ukrán mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vám- és kvótamentes beengedését az Európai Unió piacaira. Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztos a napokban felszólította Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy azonnal szüntesse meg a nemzeti hatáskörben tavaly szeptemberben bevezetett importtilalmat az ukrán termékekre.

Emlékeztetett, a kereskedelempolitika uniós hatáskör, ezért az egyoldalú tagállami lépések kötelezettségszegési eljárást eredményezhetnek a három tagállammal szemben, ráadásul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is eljárást indíthat.

Ukrajna már nem szorul segítségre, de jól jön neki az EU nyitott piaca

Brüsszel az orosz-ukrán háború két évvel ezelőtti kirobbanását követően döntött arról, hogy az ukrán mezőgazdaság, valamint az ukrán termékekre szoruló afrikai és közel-keleti országok támogatása érdekében átmenetileg felfüggeszti a háború sújtotta országból érkező mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek EU-s behozatalát korlátozó vámokat és mennyiségi kvótákat. Ezzel együtt megnyitja és fejleszti a szárazföldi tranzitútvonalakat, az úgynevezett szolidaritási folyosókat.

Ezt az átmeneti engedményt már tavaly meghosszabbította Brüsszel, most pedig ismét előterjesztette erről szóló javaslatát az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyről a döntéshozók hamarosan szavaznak.

Az Európai Bizottság annak ellenére erőlteti a szolidaritást, hogy már nem csak a kelet-európai, de a nyugat-európai gazdálkodók is komoly versenyhátrányba kerültek az Ukrajna felől beáramló, rossz minőségű élelmiszerek miatt. Ezek a termékek lenyomják az unió piacán az árakat, mivel Ukrajnában a nagy agrárvállalatok önköltsége jelentősen elmarad az uniós termelők költségeitől. Ennek oka, hogy Ukrajnában jóval megengedőbbek a termelési körülményekre és az állatjólétre vonatkozó szabályok. A napokban ráadásul az is kiderült, 

– közölte Oleksandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter. Kiemelte: több mint 650 hajó hagyta el a kikötőt az elmúlt hónapokban, ezek a világ 32 országába szállítottak ukrán árucikkeket.

Ukrajna a háború előtt a tengeri útvonalakon bonyolította agrárkivitele túlnyomó részét, az infrastruktúra is erre a szállítási formára épült ki. Az orosz-ukrán háború során az orosz hadsereg által többször is blokád alá vont útvonalat viszont nem tudták helyettesíteni a szárazföldi szállítási lehetőségek, mivel a nagy árumennyiség elszállítására alkalmas vasúti infrastruktúra nem korszerű, ráadásul az uniós és az ukrán vasúti nyomtáv eltérő. Az Ukrajna felől érkező árut ezét át kell rakni az uniós országok határain, ám ezek az átrakók szintén alkalmatlanok a tengeri folyosó helyettesítésére.

Annak ellenére, hogy a fekete-tengeri szállítás ismét elérte a háború előtti szintet, Kijev már többször kiemelte, fejlesztik a szárazföldi tranzitpontokat is, de a folyami – elsősorban dunai – áruszállítást is modernizálják. Ehhez egyébként jelentős közvetlen és közvetett támogatást nyújtott az elmúlt években az Egyesült Államok, mivel Washington kimondottan érdekelt abban, hogy az ukrán agráróriások által termesztett gabonát minél olcsóbban lehessen értékesíteni. Erre pedig kiváló az uniós piac a kis távolság és a jóval drágább helyben termesztett mezőgazdasági alapanyagok miatt.

Kijev nem alkalmazkodik az Európai Unió normáihoz

Ukrán lapértesülések egy magas rangú kijevi kormányzati tisztségviselőre hivatkozva azt közölték: Ukrajna már az uniós csatlakozások során világossá teszi Brüsszel számára, hogy nem kívánja végrehajtani az EU kibocsátáscsökkentési tervét, a Green Dealt.

Ez az összeg mintegy 36 ezer milliárd forintot jelentene a következő hét éves KAP költségvetési időszakban. Az óriási támogatási összeg megegyezik Magyarország éves költségvetésének teljes bevételi főösszegével, köszönhetően annak, hogy Ukrajna óriási termőterülettel rendelkezik.

A beszámolók szerint Kijev azért utasítja el az unióban alkalmazott, a világ legszigorúbb állatjóléti és növény-egészségügyi szabályozását, mert az ukrán kormány szerint csak így lehet megvédeni az agrárvállalatokat a versenyképesség visszaesésétől, elkerülve a kereskedelmi korlátozásokat és a túlzott, a környezet védelme érdekében erőltetett bürokráciát.

Ukrajna ennek ellenére továbbra is azt követeli, hogy az EU végleg szüntesse meg az ukrán termékekre vonatkozó importkorlátozásokat. A napokban a kijevi kormány Lengyelországot – a háború kezdete óta az egyik legfőbb támogató országot – arra szólította fel, szigorúan büntesse meg azokat az elkeseredett lengyel termelőket, akik az ukrán kamionokból az útra borították a gabonát és hónapok óta blokkolják a legfontosabb átkelőket az ukrán-lengyel határon.

Folytatódnak a gazdatüntetések, összefogott Kelet-Európa

Közös demonstrációt szerveztek a visegrádi országok agrárkamarái, valamint Lettország és Litvánia képviseletei február 22-ére – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A kelet-európai országok nagyszabású, közös gazdatüntetésre a szlovák-lengyel-cseh hármashatáron kerül sor. A tiltakozást a cseh agrárkamara kezdeményezte.

A termelők arra szólítják fel a brüsszeli döntéshozókat, hogy ne tegyék tönkre Európa mezőgazdaságát, fejezzék be az európai gazdák ellehetetlenítését. A NAK közleményében arra emlékeztetett, az Európai Unió gazdálkodói a növekvő termelési költségek és az ukrajnai háborúból eredő bizonytalanság miatt nehézségekkel küzdenek.

Az uniós intézményektől pedig támogatást, és nem további akadályokat várnak. Az ukrán áruk kereskedelmének és exportjának megkönnyítése nem járhat káros következményekkel az EU mezőgazdasági piacaira. Az agrárképviseletek szerint olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek hatékonyan védik az uniós tagállamok piacait, különösen a frontvonalban lévő országokét.

Az Európában folyamatosan tiltakozó gazdálkodók konkrét és működőképes megoldásokat követelnek Brüsszeltől az agrárágazat számára. A gazdálkodók a klímaváltozással, a gazdaságok versenyképességével, a jövedelmekkel, az adminisztratív terhekkel és a generációs megújulással kapcsolatos kihívásokat emelik ki.

Már több hónapja tüntetnek az európai gazdák, amelyhez a közelmúltban a magyar termelők is csatlakoztak. A magyar-ukrán határ mellett szervezett tiltakozást követően Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára a Mandinert arra emlékeztette, Brüsszel már elkezdett meghátrálni a gazdák versenyképességét károsító lépésektől, ezért az Európa-szerte folyamatos tüntetések egész addig folytatódnak, amíg az uniós döntéshozók nem a helyi termelők érdekeit tartják szem előtt.

Nyitókép: Facebook/NAK