Rendkívüli!

Rendkívüli: iráni drónok indultak el Izrael ellen, küszöbön a háború

Ukrajna fekete-tengeri gabonakivitele újra elérte a háború előtti szintet, Brüsszel mégis az EU-s piacokra zúdítaná az ukrán élelmiszert

2024. február 15. 05:30

Közösen szerveznek nagyszabású demonstrációt a kelet-európai gazdák, hogy világossá tegyék Brüsszel számára: tönkreteszi őket az Ukrajnából érkező gabona és élelmiszer. A szolidaritás fenntartása ráadásul okafogyottá vált, mivel a fekete-tengeri export újra a háború előtti szintre nőtt. Kijev ráadásul bejelentette: nem kér a Green Deal-ből.

2024. február 15. 05:30
Nagy Kristóf

Továbbra is kitart Brüsszel amellett, hogy újabb egy évvel meghosszabbítsa az ukrán mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vám- és kvótamentes beengedését az Európai Unió piacaira. Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztos a napokban felszólította Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy azonnal szüntesse meg a nemzeti hatáskörben tavaly szeptemberben bevezetett importtilalmat az ukrán termékekre.

Emlékeztetett, a kereskedelempolitika uniós hatáskör, ezért az egyoldalú tagállami lépések kötelezettségszegési eljárást eredményezhetnek a három tagállammal szemben, ráadásul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is eljárást indíthat.

Ukrajna már nem szorul segítségre, de jól jön neki az EU nyitott piaca

Brüsszel az orosz-ukrán háború két évvel ezelőtti kirobbanását követően döntött arról, hogy az ukrán mezőgazdaság, valamint az ukrán termékekre szoruló afrikai és közel-keleti országok támogatása érdekében átmenetileg felfüggeszti a háború sújtotta országból érkező mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek EU-s behozatalát korlátozó vámokat és mennyiségi kvótákat. Ezzel együtt megnyitja és fejleszti a szárazföldi tranzitútvonalakat, az úgynevezett szolidaritási folyosókat.

Ezt az átmeneti engedményt már tavaly meghosszabbította Brüsszel, most pedig ismét előterjesztette erről szóló javaslatát az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyről a döntéshozók hamarosan szavaznak.

Az Európai Bizottság annak ellenére erőlteti a szolidaritást, hogy már nem csak a kelet-európai, de a nyugat-európai gazdálkodók is komoly versenyhátrányba kerültek az Ukrajna felől beáramló, rossz minőségű élelmiszerek miatt. Ezek a termékek lenyomják az unió piacán az árakat, mivel Ukrajnában a nagy agrárvállalatok önköltsége jelentősen elmarad az uniós termelők költségeitől. Ennek oka, hogy Ukrajnában jóval megengedőbbek a termelési körülményekre és az állatjólétre vonatkozó szabályok. A napokban ráadásul az is kiderült

januárban az ukrán gabonaexport már elérte a háború előtti mennyiséget, 14,3 millió tonna terményt szállítottak el az orosz hadsereg által korábban blokád alá vont odesszai kikötőből induló tengeri útvonalon

– közölte Oleksandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter. Kiemelte: több mint 650 hajó hagyta el a kikötőt az elmúlt hónapokban, ezek a világ 32 országába szállítottak ukrán árucikkeket.

Ukrajna a háború előtt a tengeri útvonalakon bonyolította agrárkivitele túlnyomó részét, az infrastruktúra is erre a szállítási formára épült ki. Az orosz-ukrán háború során az orosz hadsereg által többször is blokád alá vont útvonalat viszont nem tudták helyettesíteni a szárazföldi szállítási lehetőségek, mivel a nagy árumennyiség elszállítására alkalmas vasúti infrastruktúra nem korszerű, ráadásul az uniós és az ukrán vasúti nyomtáv eltérő. Az Ukrajna felől érkező árut ezét át kell rakni az uniós országok határain, ám ezek az átrakók szintén alkalmatlanok a tengeri folyosó helyettesítésére.

Amerikai érdekek miatt vérezteti ki Brüsszel Európa gazdáit?

Brüsszel az Ukrajna melletti szolidaritást hangsúlyozza, ám figyelembe véve, hogy a háborús körülmények között is még termelő, elsősorban a nagyvállalatok beszállítóiként működő valódi ukrán gazdák és családi gazdaságok nem exportálnak, világossá válik, hogy gazdasági és geopolitikai érdekek mentén teszi tönkre az EU a saját termelőit. Az Egyesült Államok érdekeit jól kidomborítja 

  • az ukrajnai nagyvállalatok feltétel nélküli támogatása 
  • és a szolidaritási folyosók, vagyis a szárazföldi szállítási útvonalak kapacitásnövelő beruházásai mögött fellelhető, több milliárd dollárnyi amerikai támogatás.

Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége, az USAID külön programot indított a háború kirobbanása után az „ukrán gazdák” támogatására, valamint az elavult szárazföldi szállítási infrastruktúra fejlesztésére. Dollármilliárdok érkeztek a tengerentúlról az elmúlt két évben a Duna kikötőinek komoly modernizálására, a szállítási kapacitás kialakítására és növelésére, de Szlovákiában és Romániában a szárazföldi tranzit fejlesztését is részben közvetlenül finanszírozza Washington, részben valamelyik nagy agrárcégen keresztül.

Szintén ellentétes Európa érdekeivel, – ugyanakkor összhangban van az amerikai érdekekkel – hogy Ukrajnában a közelmúltban megszűnt a termőföld vásárlási tilalom, vagyis az óriásbirtokok már a művelőik tulajdonába kerülhetnek. Óriási károkat okoz emellett Európa számára, hogy a háborús körülmények, és az átláthatatlan, bürokratikus és a gyakorlatban működésképtelen GMO-szabályozás miatt senki sem tudja, hogy mekkora a GMO-szennyezés az országban és milyen biotechnológiai kísérleteket folytatnak ezekkel a technológiákkal. Hivatalosan ugyan nem termesztenek génmódosított növényeket Ukrajnában, és tilalom van érvényben, de az amerikai mezőgazdasági minisztérium, az USDA jelentése szerint a valóságban több területen is génmódosított növényeket termesztenek. Ezekből a tételekből foglalt le jelentős mennyiséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a napokban.

Ezt is ajánljuk a témában

Annak ellenére, hogy a fekete-tengeri szállítás ismét elérte a háború előtti szintet, Kijev már többször kiemelte, fejlesztik a szárazföldi tranzitpontokat is, de a folyami – elsősorban dunai – áruszállítást is modernizálják. Ehhez egyébként jelentős közvetlen és közvetett támogatást nyújtott az elmúlt években az Egyesült Államok, mivel Washington kimondottan érdekelt abban, hogy az ukrán agráróriások által termesztett gabonát minél olcsóbban lehessen értékesíteni. Erre pedig kiváló az uniós piac a kis távolság és a jóval drágább helyben termesztett mezőgazdasági alapanyagok miatt.

Ezt is ajánljuk a témában

Kijev nem alkalmazkodik az Európai Unió normáihoz

Ukrán lapértesülések egy magas rangú kijevi kormányzati tisztségviselőre hivatkozva azt közölték: Ukrajna már az uniós csatlakozások során világossá teszi Brüsszel számára, hogy nem kívánja végrehajtani az EU kibocsátáscsökkentési tervét, a Green Dealt.

Ez azt jelenti, hogy Kijevnek esze ágában sincs harmonizálni az EU mezőgazdasági termelésre vonatkozó szabványaival a helyi előállítást, inkább lemondana az uniós csatlakozás esetén a Közös Agrárpolitikából (KAP) – változatlan szabályok mellett – neki járó 96,5 milliárd euró agrártámogatásról.

Ez az összeg mintegy 36 ezer milliárd forintot jelentene a következő hét éves KAP költségvetési időszakban. Az óriási támogatási összeg megegyezik Magyarország éves költségvetésének teljes bevételi főösszegével, köszönhetően annak, hogy Ukrajna óriási termőterülettel rendelkezik.

A beszámolók szerint Kijev azért utasítja el az unióban alkalmazott, a világ legszigorúbb állatjóléti és növény-egészségügyi szabályozását, mert az ukrán kormány szerint csak így lehet megvédeni az agrárvállalatokat a versenyképesség visszaesésétől, elkerülve a kereskedelmi korlátozásokat és a túlzott, a környezet védelme érdekében erőltetett bürokráciát.

Ukrajna ennek ellenére továbbra is azt követeli, hogy az EU végleg szüntesse meg az ukrán termékekre vonatkozó importkorlátozásokat. A napokban a kijevi kormány Lengyelországot – a háború kezdete óta az egyik legfőbb támogató országot – arra szólította fel, szigorúan büntesse meg azokat az elkeseredett lengyel termelőket, akik az ukrán kamionokból az útra borították a gabonát és hónapok óta blokkolják a legfontosabb átkelőket az ukrán-lengyel határon.

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

Folytatódnak a gazdatüntetések, összefogott Kelet-Európa

Közös demonstrációt szerveztek a visegrádi országok agrárkamarái, valamint Lettország és Litvánia képviseletei február 22-ére – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A kelet-európai országok nagyszabású, közös gazdatüntetésre a szlovák-lengyel-cseh hármashatáron kerül sor. A tiltakozást a cseh agrárkamara kezdeményezte.

A termelők arra szólítják fel a brüsszeli döntéshozókat, hogy ne tegyék tönkre Európa mezőgazdaságát, fejezzék be az európai gazdák ellehetetlenítését. A NAK közleményében arra emlékeztetett, az Európai Unió gazdálkodói a növekvő termelési költségek és az ukrajnai háborúból eredő bizonytalanság miatt nehézségekkel küzdenek.

Ezt is ajánljuk a témában

Az uniós intézményektől pedig támogatást, és nem további akadályokat várnak. Az ukrán áruk kereskedelmének és exportjának megkönnyítése nem járhat káros következményekkel az EU mezőgazdasági piacaira. Az agrárképviseletek szerint olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek hatékonyan védik az uniós tagállamok piacait, különösen a frontvonalban lévő országokét.

Az Európában folyamatosan tiltakozó gazdálkodók konkrét és működőképes megoldásokat követelnek Brüsszeltől az agrárágazat számára. A gazdálkodók a klímaváltozással, a gazdaságok versenyképességével, a jövedelmekkel, az adminisztratív terhekkel és a generációs megújulással kapcsolatos kihívásokat emelik ki.

Már több hónapja tüntetnek az európai gazdák, amelyhez a közelmúltban a magyar termelők is csatlakoztak. A magyar-ukrán határ mellett szervezett tiltakozást követően Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára a Mandinert arra emlékeztette, Brüsszel már elkezdett meghátrálni a gazdák versenyképességét károsító lépésektől, ezért az Európa-szerte folyamatos tüntetések egész addig folytatódnak, amíg az uniós döntéshozók nem a helyi termelők érdekeit tartják szem előtt.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Facebook/NAK

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 128 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
akkor ki
2024. február 15. 18:11
Levágatták a marhákat, kivágatták a szőlőket, magyar ember libamájat már nem lát a pultokban, most ZUSA parancsára az ukrán mezőgazdasági termékeket zúdítják Európára Afrikai útjuk helyett! Mit gondolnak ezek a szarháziak?! Meddig mehetnek el ezek?! Bill Gates 10 éve megmondta a termőföld a jövő üzlete, meg is vett Texasban több tízezer hektárt, gondolom hoholandban is bevásárolt a Monsantoval együtt! Putyin! Indítsd a Posseidont és a Sarmatot ezekre a dögkútba valókra!!! Nem lesz rend a világban míg komcsilibsik vannak hatalmon!
polárüveg
2024. február 15. 18:07
Bukta Brüsszel, bukta Ukrajna. Az a szegény éhező harmadik világ...Na épp rájuk hivatkozva indították el azt az akciót, melyekkel az európai termelőket tönkre lehet tenni. Menetközben csúszott le a lepel a kis tönkretevésről, és most itt meztelenkedik a maga valójában: nem akarnak európai gazdákat, globálmultikat akarnak Európában! Ahogy Ukrajnában is történt.
EX_Terminator
2024. február 15. 16:45
Mi másért?
Karvaly
2024. február 15. 12:17
Tipikus szláv pofátlanság, az oroszoknál, ukránoknál és társaiknál annak van igaza, aki nagyobb pofont tud adni, úgyhogy ha úgy érzik, hogy a másik ad valamit, akkor még többet kérnek, meg ez számukra azt jelenti, ők az erősebbek. Itt is, úgy akarnak csatlakozni az EU-hoz, hogy már előre követelőznek és felszólítanak - persze úgy, hogy az itteni előírásokat már nem tartanák be. Nem véletlen, hiszen a hátuk mögött tudják az USA-t, aki igazán nagy pofonokat tud adni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!