A GMO-mentesség megőrzése rendkívül fontos, mivel a géntechnológiával módosított növényi és állati termékek csak jóval olcsóbban értékesíthetők, ráadásul ahol mesterségesen létrehozott növénykultúrát termesztenek, ott a hagyományos termesztésre többé nem lesz lehetőség.
Egy-egy vizsgálatból derül ki, örökre vége Ukrajna GMO-mentességének
Eddig nem készült átfogó tanulmány az ukrán GMO-helyzetről, így arról sem volt igazán információ, mennyire enged teret a Volodomir Zelenszkij vezette kormány a GMO-lobbinak.
Ukrajnában találhatók a világ legjobb adottságú termőterületei. Ezeket az óriási földbirtokokat a nyugati tőkések uralják a nemzetközi érdekeltségű agrár óriásvállalatokon keresztül. Ezeknek az oligarcháknak az érdeke ellentétes a GMO-lobbi érdekeivel, ezért – ahogy az USDA is megállapítja – a géntechnológiával készített termékek feketekereskedelme és megállíthatatlan terjedése tartós, hosszútávú hátrányhoz vezethet, ha a szabályozás továbbra sem lesz megengedő és nem támogatja kifejezetten az innovatív biotechnológiai projekteket.
A hatóságok tehetetlensége ugyanakkor azt eredményezte, hogy egy-egy terménytárolóba, vagy feldolgozóüzembe úgy kerülhetett génmódosított összetevő, hogy erről senkinek sem volt tudomása. Ez a legnagyobb veszély, mivel GMO-k elszállítása után – fertőtlenítés híján – a következő szállítmányok is szennyeződnek, amit csak laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani. A valóságban viszont szinte sosem derül ki a GM-érintettség, ezért a szennyezett összetevőkből is készülhet olyan termék, amelynek a címkéjén az áll, „GMO-t nem tartalmaz”.
Az tehát, hogy az Ukrajnában gyártott élelmiszerek éppen szennyeződtek-e géntechnológiával előállított összetevővel, a legtöbb esetben sosem derül ki.
Az igazi ukrán gazdák között megy a GMO-biznisz
Az USDA rámutatott, hogy az illegális GMO-ügyletek nem a nagyvállalatoknál, hanem a kis- és közepes gazdaságokban terjedtek el az orosz invázió következményeként.
Noha az orosz-ukrán háború elején a vezető nyugati politikusok az ukrán gazdák megsegítésére hivatkozva nyitották meg az Európai Unió határait az ukrán szárazföldi szállítmányok előtt az úgynevezett szolidaritási folyosókon, gyorsan kiderült, hogy nem az ukrán kistermelőkről van szó, hanem a nyugati érdekeltségű agrárvállalatok profitja került volna veszélybe.