Amerikából érkezett: amit Magyarország tett, az példa egész Európának

Modellként szolgálhat a nyugati reformok számára.

Lázár János minisztériuma tette közzé a listát.
9500 ezer milliárd forint – összesen ekkora összegben tervez nagyberuházásokat megvalósítani a magyar kormány, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium pedig közzé is tette a nagyjából 2035-ig tartó időszak terveit, minisztériumokra és beruházásokra, illetve azok összegére lebontva.
A dokumentum társadalmi vitája augusztus 21-ig tart.
A Portfolio beszámolója szerint a rendelettervezet újdonsága nem magukban a projektekben van – ezek többsége már korábban is ismert volt, szerepelt fejlesztési stratégiákban vagy előkészítés alatt állt –, hanem abban, hogy most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték őket.
A rendelettervezet szerint az érintett tárcáknak a jövőben a dokumentumban foglaltak mentén kell beosztaniuk a költségvetési forrásokat.
A 2025–2026-os időszakra több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben.
A tervek között szerepelnek kisebb, regionális ellátásbiztonságot szolgáló vízügyi fejlesztések és nagyszabású, országos hatású beruházások is. 2025-ben például megkezdődhet a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a Sarudi szivornya átépítése, valamint a Mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása. Emellett elindulhat az MTA és az Agrártudományi Kutatóközpont kastélyparkjának rendezése is, amely kutatási és turisztikai célokat egyaránt szolgál.
A beszámoló szerint
2026-ban új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítmények építése kerül előtérbe, több mezőgazdasági térség öntözési kapacitásának bővítésével együtt.
Ezzel párhuzamosan folytatódnak a kulturális és oktatási célú beruházások is, amelyek a közintézmények modernizációját szolgálják – derül ki a listából.
Nyitóképünk illusztráció: MTI/Vasvári Tamás