Kiderült, mekkora károkat okozott az iráni háború a kőolaj- és földgázkínálatban

Elkezdődtek szombaton a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között, ezek célja a február végén kezdődött konfliktus lezárása. A tárgyalások pakisztáni közvetítéssel zajlanak, az ellenségeskedő felek egyelőre nyitottak egy olyan megállapodásra, amely lezárja a háborút.

A felek korábban egy 10 pontos dokumentumot fogadtak el, amely a tárgyalások menetrendjét tartalmazza, de a részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az amerikai küldöttséget JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke vezeti. A Financial Times beszámolója szerint a kiszivárgott hírek alapján Iránnak két fő követelése van a globális kőolaj- és földgázellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros megnyitásához:

• az Egyesült Államok oldja fel Irán 6 milliárd dolláros zárolt, Katarban tartott vagyonát, 
• Izrael pedig haladéktalanul fejezze be a libanoni bombázásokat.

Washington és Teherán egy 14 napos tűzszünetben egyezett meg, amelyet a beszámolók szerint tartanak a felek.

Óriási károkról számolnak be az arab országok

Irán amerikai és izraeli bombázására válaszul Katar, Szaúd-Arábia és más régiós országok kritikus kőolaj- és földgázinfrastruktúrájára mért válaszcsapásokat. Ezek a támadások súlyos károkat okoztak a legnagyobb energiavállalatoknak és tartós kiesést a globális földgáz- és kőolajkínálatban.

Katar a világ egyik legnagyobb LNG-termelő országa, kulcsszereplő Ázsia és kisebb részben Európa földgázellátásában. A Financial Times információi szerint 

A 12,8 millió tonnás kapacitás-visszaesést okozó károk kijavítása a várakozások szerint akár 3-5 évig is eltarthat. A kapacitáscsökkenés egy részét a földgáz cseppfolyósítására szolgáló létesítményben keletkezett károk okozzák. Jelenleg 14 LNG-szállítmány várakozik az öbölben a Hormuzi-szoros lezárása miatt.

Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőr országa. Létesítményei szintén komoly károkat szenvedtek az iráni drón- és rakétatámadásokban. 

Szaúd-Arábia nem csak a kulcsfontosságú tengeri szoroson képes kőolajat szállítani, mivel az országot összeköti a Vörös-tengerrel egy kelet-nyugati irányú csővezeték is. A vezeték szintén megsérült, így átmenetileg napi 700 ezer hordóval tovább csökkent az arab ország exportkapacitása. Az olajmezőket és finomítókat ért támadások miatt a monarchia 12 millió hordó/nap termelési kapacitásának legalább 5 százaléka tartósan kiesett. 

Szaúd-Arábia arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a szállítmányok akadályozása és a támadások veszélyeztetik a globális ellátásbiztonságot is. Szakértők szerint Rijád megpróbál nyomást gyakorolni Washingtonra annak érdekében, hogy mielőbb véget vessen az iráni konfliktusnak. 

Irakot is súlyosan érinti a konfliktus. Noha Irán nem támadta a szomszédos országot, a Hormuzi-szoros lezárása miatt Irak kénytelen volt felhalmozni a kitermelt kőolajat és a tárolók telítettsége miatt a termelést is vissza kellett fognia. Ennek oka, hogy a szoroson kívül nincsenek alternatív szállítási útvonalai a közel-keleti országnak. A régió szinte összes olajhatalmát érte kisebb nagyobb támadás, az infrastruktúra javítása pedig akár évekig is eltarthat.

Sok múlik a békén, de lehet már késő

Az elemzők az elmúlt hetekben egyre pesszimistább forgatókönyvekkel álltak elő. A konfliktus hatására a globális kőolaj- és földgázárak jelentősen emelkedtek, a Brent kőolaj hordónkénti ára tartósan 100 dollár fölé emelkedett, míg a földgázárak megduplázódtak. Az árfolyamokra ráadásul a szélsőséges ingadozás is jellemző, amely további kiszámíthatatlanságot okoz a piacokon. A legtöbb mértékadó elemzőcég arra számít, hogy 

Egyre valószínűbb, hogy az energiahordozók árának emelkedését a 2022-esnél szerényebb, de érezhető inflációs hatás követi. A kőolaj és a földgáz kínálatcsökkenése mellett óriási problémát okoz a globális műtrágyahiány, amely az élelmiszerek gyors drágulásához vezethet a következő hónapokban.

Ha nem sikerül békét kötnie az Egyesült Államoknak és Iránnak, akkor a helyzet katasztrofálissá válhat és előfordulhat, hogy a világ sokkal súlyosabb energiaválsággal néz majd szembe, mint az 1970-es évek olajválságainak idején.

Nyitókép: MARCO ANTONIO MARTINEZ / AFP