A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Bár előzetesen jelentősebb ugrást lehetett várni a kifejezetten kedvező februári adat után, ezúttal is jócskán elmaradt az elemzői előrejelzésektől az infláció mértéke Magyarországon. Pedig az iráni háború magyar gazdaságra gyakorolt hatásait sokan súlyosnak tartották. Így is: 2026. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025. márciushoz viszonyítva, 12 hónap alatt az élelmiszerek ára stagnált (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül
A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj, vajkrémé 18,2, a tejtermékeké (sajt nélkül) 15,3, a liszté 13,4, míg a tejé 13,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 17,8, a belföldi üdülés 8,7, a sport, múzeumi belépők 8,4, míg a testápolási szolgáltatás, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,8-7,8 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,2 százalékkal. A háztartási energiáért 4,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért 2,4 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 29,1, a motorkerékpárok 6,7, a használt személygépkocsik 4,4 és a szobabútorok 4,3 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 6,0 százalékkal drágultak, a járműüzemanyag ára 3,0 százalékkal mérséklődött – jelentette a KSH.
Utóbbinál tehát jól látszik már a március közepén bevezetett védett ár is. Az 595 forintos benzin és 615 forintos gázolaj literenkénti ára nem engedte elszállni a fogyasztói árakat.
Ezt is ajánljuk a témában
Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa arról beszélt a Financial Timesnak, Brüsszel „technikai tanácsokkal” segítené a tagállamokat, hogy hogyan tudnak megküzdeni a nyakunkon lévő energiaválsággal.
Az elemzők ennél magasabb, akár már 2 százalék feletti inflációt is prognosztizáltak előzetesen, így az eredmény mindenképp meglepő. Ráadásul a mára virradóra megkötött tűzszünet a nemzetközi tőzsdékre is jó hatással van, az olaj ára is meredeken esni kezdett. De a védett ár mellett az árrésstop és a januári rezsistop is érdemben fékezte az infláció mértékét. Erre mutatott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium is közleményében. Mint írták:
„a Tisza Párt leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, kivezetné a védett benzinárakat, az árréscsökkentést és a multik különadóját, megszüntetné a rezsicsökkentést, ráadásul brutális energiaadót vetne ki a megtakarításokra. A Tiszával ellentétben a kormány a béke és a magyar emberek pártján áll, ezért emeli a béreket (pl. 11 százalékos minimálbéremelés), csökkenti az adókat (40 év alatti kétgyermekes anyák teljes szja-mentessége, családi adókedvezmény megduplázása), valamint folytatja a harcot az áremelésekkel szemben.”
Hozzátették:
a Tiszával összejátszó ukrán kormány az olajvezeték elzárásával benzináremelést, inflációt, romló gazdasági helyzetet, ezáltal kormányellenes hangulatot akar előidézni. A kormány az ukrán olajblokáddal szemben is megvédi a magyar családokat, védett árat vezetett be az üzemanyagokra, így a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára nem haladhatja meg az 595 forintot, a gázolajé pedig a 615 forintot.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint egy alacsony, cél alatti, sőt, célsáv alatti inflációt látunk. Kiemelte a védett ár hatását, anélkül a drágulás még nagyobb lenne – kérdés ugyanakkor szerinte, hogy a védett ár meddig lesz fenntartható. Megjegyezte: az eurózónában az infláció februárról márciusra 1,9 százalékról 2,5 százalékra gyorsult, ami leginkább szintén az üzemanyagok drágulásának eredménye. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar infláció továbbra is alacsonyabb, mint az eurózónában mért – ez azért inkább kivételnek, mint szabálynak számít.
Az iráni háború hatásait egyelőre tehát nem érezzük teljes egészében, de ez egyre inkább megjelenik majd az árakban.
„Nehéz persze megmondani, hogy pontosan mi is lesz az a szint, ami megjelenik az árakban, hiszen ma reggel is jelentős mozgásokat láttunk az olaj árában (15 százalékkal csökkent a tűzszünet hírére). Először is a magasabb üzemanyagárak szivárognak át más termékeik és szolgáltatások áraiba, míg a gáznál lassabb az árak fogyasztói árakban való megjelenése a fix áras szerződések miatt. Persze a háború nemcsak ezen termékekre hat: gond lehet például a műtrágya vagy néhány további termék kínálatában is, aminek szintén lehet inflációs hatása. Látható, hogy az iráni háború már így is jobban elhúzódott a vártnál és egyelőre a végét sem látni – ez hosszan tartó nehézséget jelenthet az energiaellátásban és tartósan magasabb inflációt hozhat – de persze sok a kérdőjel, hiszen nem látható előre az energiaárak pályája” – tette hozzá.
A következő időszakkal kapcsolatban megjegyezte: a háború elhúzódása napról napra rontja az inflációs kilátásokat. „Jelenleg 3,6 százalékos inflációt várok az év egészére, ám ez még mindkét irányba változhat – a mai adat alapján nem kizárt egy, a vártnál alacsonyabb inflációs szint, persze ha tartósan elszabadulnak az energiaárak, akkor magasabb sem. A mai alacsony inflációs szint utalhat arra is, hogy az inflációs várakozások egyre kisebbek, a jegybanknak a forint stabilizálásával és az infláció letörésével ezt is sikerült mérsékelnie” – mondta
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője is arról számolt be, hogy pozitív meglepetést okoztak a márciusi inflációs adatok, az éves áremelkedés ismét a jegybanki toleranciasáv alatt alakult. Kiemelte: a háztartási energia ára havi alapon stagnált, amely két ellentétes hatás eredője: egyrészt kifutott a távfűtés esetében a januári rezsistop hatása, miközben a gáz esetében a KSH által alkalmazott módszertan nyomán részben megjelent. Az üzemanyagárak márciusban a védett árak bevezetésével együtt is havi alapon 4,6 százalékkal emelkedtek, miközben 3,0 százalékkal alacsonyabban alakultak, mint az előző év azonos időszakában.
A védett árak nélkül – amely csak az árfelírási időszak felében volt életben – legalább két tized százalékponttal lett volna magasabb a márciusi infláció.
A havi alapú 0,4 százalékos drágulás – az üzemanyagárak megugrásának hatásával együtt – azt jelzi, hogy január és február után márciusban is visszafogott volt az átárazás. A vállalatok tehát széles körben nem kezdték el azonnal beárazni a kockázatokat, hanem még kivártak, amely mindenképpen kedvező folyamat. „Előretekintve ugyanakkor továbbra is jelentős inflációs kockázatokat hordoz a közel-keleti konfliktus fennmaradása és az energiapiac bizonytalansága. Ha az éjszaka bejelentett kéthetes tűzszünet nyomán a háború a következő időszakban véget ér, és a globális energiaellátásban nem alakulnak ki tartós és számottevő fennakadások, akkor az áremelkedés hatása átmeneti lehet. Számításaink szerint ezzel együtt is az év második felében kiléphet a toleranciasávból az infláció, azonban év végéig is 4 százalék közelében alakulhat, majd ezt követően jövő év közepére térhet vissza a 3 százalékos jegybanki célhoz” – fogalmazott.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nézzük akkor a tényeket.
Beszédes számokat közöltek.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Komoly kihívás elé állíthatják az ukrán légvédelmet.
A klub még nem adott ki közleményt.
