Brüsszel elismerte: több mint 7 millió migráns nem dolgozik az EU-ban

Az Európai Bizottság (EB) saját, frissen közzétett jelentése megerősítette, amit sokan régóta sejtenek:

A Bizottság 2025-ös foglalkoztatási és szociális helyzetjelentése szerint

• nyelvi nehézségek,
• a képesítések el nem ismerése,
• diszkrimináció és
• adminisztratív akadályok
• lehetetlenítik el, hogy ezek az emberel munkát vállaljanak, miközben a kontinens súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

A dokumentum szerint az EU munkaerőpiacának hiányait „alulreprezentált csoportok”, köztük

• a nők,
• az idősek,
• a fogyatékkal élők és természetesen
• a bevándorlók bevonásával lehetne pótolni.

A jelentés adatai riasztóak: az unióban élő, munkaképes korú lakosság ötöde – mintegy 51 millió ember – helyezkedik el a munkaerőpiacon kívül.

Ebből több mint 7 millió a migráns, akik között ráadásul a legmagasabb az elszegényedés kockázata: a Bizottság szerint 38 százalékuk él a szegénységi küszöb alatt.

Az EU vezetése ezért különféle kedvezményekkel és támogatásokkal igyekszik munkába állítani a bevándorlókat. A jelentés példaként említi

• a nyelvi kurzusokat,
• a képesítések elismerésének egyszerűsítését, illetve
• a munkavállalási engedélyek könnyített kiadását.

A brüsszeli megoldás

Mindezt az uniós szakértők és bürokraták szerint „összehangolt adóösztönzéssel” kellene kiegészíteni, vagyis pénzügyi kedvezményekkel kívánják vonzóbbá tenni a migránsok foglalkoztatását.

A dokumentum aláhúzza, hogy a migránsok a többkulcsos adórendszerben már  most is előnyben vannak a hazai munkavállalókkal szemben:

A jelentés leírja, hogy a családi adókedvezmények és a gyermekek után járó juttatások miatt sok migráns kevesebb ösztönzést érez arra, hogy teljes állásban dolgozzon, vagyis a rendszer maga tartja bent őket a segélyekre hagyatkozás és részmunkaidő ördögi körforgásában.

Sokak fejében meg sem fordul, hogy dolgozniuk kéne

A jelentésből az is kiderül:

A nők esetében különösen magas ez az arány:

Egyenlő pálya, egyenlő esélyek?

Brüsszel egyúttal azt is tervezi, hogy közös európai szabályokat vezessen be a harmadik országbeli képesítések elismerésére.

Ez a „Skills Portability Initiative” néven emlegetett javaslat 2026-ra várható, és minden tagállamot arra kötelezne, hogy egyszerűsítse és gyorsítsa a külföldi diplomák, szakképesítések honosítását.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Bizottság mindezt egy olyan időszakban tárta fel, amikor az EU lakossága gyorsan öregszik, és 2050-re akár 18 millióval is csökkenhet az aktív munkavállalók száma. A brüsszeli érvelés szerint

A jelentésből világosan látszik, hogy az unió hivatalos álláspontja immár az, hogy

A kérdés most az, hogy a tagállamok – köztük Magyarország – meddig hajlandók engedni Brüsszel nyomásának, és támogatják-e az EU-szerte bevezetésre váró ösztönző irányelveket?

***

Fotó: Sameer Al-DOUMY / AFP