A friss KSH adatok alapján nagyon jól muzsikál az építőipar. Éves alapon 15,6 százalékos volt a növekedés, de a heteken belül induló Otthonfelújítási program még nagyobb lendületet adhat az ágazatnak – értékeli a friss számokat a Makronóm Intézet elemzője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Ahogy az első, úgy a második negyedévet is erőteljesen kezdte az építőipar. Áprilisban a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján az építőipar termelése 11 százalékkal meghaladta a márciusi szintjét, miközben éves bázison 15,6 százalékkal nőtt a termelés volumene. Éves alapon egyaránt két számjegyű ütemben bővült az épületek és az egyéb építmények építése, de havi szinten is mindkét építményfőcsoport hozzájárult a kiugró növekedéshez.
Az épületek építése elsősorban a vállalkozásokhoz köthető, itt tehát a kamatok csökkenése, valamint a gazdasági helyzet javulása már érezteti a hatását, ugyanakkor az is látható a beruházási, illetőleg hitelezési adatokból, hogy a vállalatok körében, elsősorban a külső kereslet gyengélkedése okán, a beruházási hajlandóság még visszafogott. Az egyéb építmények építése ezzel szemben nagyobb részben a költségvetési szférához köthető, itt az uniós források beérkezését lehet kiemelni.
Az ágazat kilátásai is egyre kedvezőbbek. A megkötött új szerződések volumene áprilisban 23 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, itt is elsősorban
az egyéb építmények húzták fel a volument 30,9 százalékos bővülésükkel, de az épületekre kötött szerződések volumene is érdemi, 16,5 százalékos növekedést mutatott.
Köszönhetően az új szerződések magas volumenének, az építőipar hó végi szerződésállománya már csak kismértékben, 0,5 százalékkal marad el a megelőző évi szintjétől, a jelenlegi folyamatok fennmaradásával májustól már itt is emelkedés következhet be éves alapon. Az ágazatban újabb lendületet a július elsejével elinduló Otthonfelújítási program adhat.
Az építőipar felfutása mindenképp kedvező a gazdasági növekedés kilátásait illetően. Egyrészt mutatja a beruházási hajlandóság javulását, amely a gazdaság hosszabb távú növekedési kilátásait érinti, másrészt az építőipar teljesítménye szorosan kapcsolódik más ágazatokéhoz is, például a feldolgozóiparban, így a kereslet növekedése a gazdaság széles rétegeiben csapódik le.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.