Májusban magasabb lett az infláció, mint az előző hónapban, megtört a február óta tartó csökkenés üteme. A növekedés elsősorban a májusban ismét nagyüzembe kezdő vendéglátóhelyeknek köszönhető, ahol jelentősen növelték az árakat.
Megdöccent az infláció csökkenése májusban, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss szerdai adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Áprilisban éves alapon még 4,2 százalékos inflációt mért a hivatal, ahhoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak.
Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal. Ezen belül a tojásé 26,0, az étolajé 25,3, a liszté 25,0, a kávéé 22,5, a csokoládé és kakaóé 22,3, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,6, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4, a tejé 7,3, a kenyéré 6,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 30,0, a tejtermékeké 7,4, a párizsi, kolbászé 7,3, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött. Az áremelkedés döntő része tehát a vendéglátásnál jelentkezett, illetve a szezonális élelmiszerek esetén volt jelentős áremelkedés, főként a burgonyánál és a friss hazai- és déligyümölcsöknél.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint
kijelenthető, hogy az árréscsökkentéssel érintett szereplők esetén keresztárazási folyamat nem volt azonosítható a vizsgált időszak során.
A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás egyaránt 9,9, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,9 százalékkal.
A jelentés szerint a háztartási energiáért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 11,4, a palackos gáz 6,8 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,7, a szobabútorok 4,1, az új személygépkocsik 4,0 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak éves összevetésben.
Egy hónap alatt, áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva is 0,6 százalékkal), amiben meghatározó volt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése. A csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került.
Áprilishoz viszonyítva a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1,0 százalékkal. A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 2,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3 százalékkal drágultak – közölte a KSH.
A minisztérium kiemelte: a kormány a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében minden esetben fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. A kormány március 17-én 30 alapvető élelmiszerkategóriára árréscsökkentést vezetett be, majd május 19-én azt kiterjesztette további 30 termékkategóriára, így a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre, ami gyors, tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett. Az árréscsökkentés hatására, az érintett termékkategóriákban az élelmiszerek átlagára 19,6 százalékkal csökkent. A drogériai termékeké pedig 26,9 százalékkal vált olcsóbbá. Ennek hatása elsősorban a júniusi inflációban fog megjelenni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az árstop hatására jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Ez volt az első teljes hónap, amelyre már kihatott a kormányzati intézkedés. Nem csoda, hogy hamarosan még tovább bővítik.
A kormány itt azonban nem állt meg, eredményes tárgyalásokat folytatott a pénzintézetekkel, a biztosító társaságokkal és a telekommunikációs cégekkel, a szolgáltatói és számlavezetési díjak befagyasztásáról. Az önkéntes árkorlátozások a teljes inflációt összességében várhatóan 0,3 százalékponttal csökkenthetik.
A díjak mérséklődése jelentős segítség a magyar lakosságnak. Emellett a kormány tárgyalt a gyógyszergyártók képviselőivel a gyógyszer árak önkéntes korlátozásáról, amely újabb lépés az áremelések ellen. Az egyeztetések lezárása a héten várható.
Az árréscsökkentés és az önkéntes árkorlátozások mellé a nyugdíjasok külön segítséget is kapnak. A kormány a nyugdíjasszervezetek kérését figyelembe véve egy 30 ezer forint értékű élelmiszer- utalvány kézbesítése mellett döntött. Az intézkedés célja, hogy az árréscsökkentés mellett közvetlen támogatást nyújtson az idősebb korosztálynak. Az intézkedés több mint 2-2,5 millió nyugdíjas számára nyújthat érdemi anyagi segítséget, hozzájárulva ezzel a fogyasztás további bővüléséhez is.
A kormány célja, hogy az inflációt 4 százalék alá csökkentse, a hidegélelmiszerek inflációját pedig 5 százalék alatt tartsa. A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan nyomon követi az árréscsökkentés hatálya alá és az az alá nem alá tartozó élelmiszerek és háztartási cikkek árának alakulását.
Abban az esetben, ha az árréscsökkentés körébe nem tartozó termékeknél keresztárazást tapasztal, a kormány ki fogja terjeszteni az árréscsökkentést.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a bázishatás – a tavaly májusi csökkenés miatt – akkor is emelkedett volna az éves infláció, ha változatlan lett volna a havi alapú adat. Hozzátette: összességében az infláció májusban sem volt nagyon magas, de a jegybanki célsávon kívül tartózkodott, így azt sem állíthatjuk, hogy egy olyan inflációs szintet látunk, amellyel megelégedhetünk.
A piaci várakozásoknál magasabb inflációs szint nyomán a kamatcsökkentési várakozások az eddigi szokásoknak megfelelően egy darabig ismét kiárazódnak, ami a forint erősödéséhez vezet – az adat megérkezését követően a forint be-benézett a 400-as szint alá.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője úgy látja: habár az árrésstop továbbra is érvényben van és korlátozza a kiskereskedelemben végrehajtható áremeléseket, a termelési lánc korábbi szakaszaiban végbemenő árváltoztatásokra nem hat, így az ipari termelői árak folytatódó növekedése, a tavalyi gyenge mezőgazdasági év hatása, valamint a világpiaci folyamatok (pl. a csokoládé vagy a kávé esetében) változatlanul megjelennek a fogyasztói árakban.
Várakozásaik szerint a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakulhat az áremelkedési ütem.
A drogériákat érintő árrésstop csak kismértékben lassíthatja az inflációt, nagyobb változás júliusban jöhet, a kötelező akciózás kivezetése nyomán megugró élelmiszerárak bázisba kerülésével, azonban a jegybanki 3 százalékos célhoz előrejelzésünk szerint csak a jövő év elején térhet vissza a pénzromlás üteme, az idei év eleji, jelentős havi átárazások kiesésével.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Vajon megismételhető-e a Tusk-féle varsói recept Magyarországon? S mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben? Szakértőkkel beszéltünk.
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
A magántőkealapokról is döntött a kormány.
Tovább folytatódik a kormányzati átvilágítás-sorozat.
Az Európai Bizottság szerint nincs jogalapja az ukrán importtilalom fenntartásának.
És igen, van gond a tiszás államtitkároknál is (a miniszterek okésak voltak), de ők nem 16 éve, hanem 2 hete képviselők.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Felcsúton kérdezte az RTL stábja a volt miniszterelnököt.
