Az építőiparban fordulat várható az uniós források felhasználásának megindulásától, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától, ami erőteljesen függ a jegybanki kamatcsökkentések ütemétől.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Az építőipar havi növekedését segítette a kedvezőbb decemberi időjárás, ám teljesítménye ezzel együtt is 3,2 százalékkal zsugorodott az utolsó negyedévben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a várt bővülés helyett a GDP az év végén csak stagnált negyedéves alapon. Decemberben mindkét építményfőcsoportban csökkent a termelés: az épületek esetében 6, míg az egyéb építményeknél 0,5 százalékkal. A múlt év egészét tekintve az építőipar termelése 5 százalékkal mérséklődött.
Az építőipar helyzetét több tényező nehezíti.
A továbbra is magas jegybanki kamatkörnyezet, valamint a gazdasági bizonytalanság visszafogja a beruházási hajlandóságot, amelyet tovább nehezített az uniós források visszatartása.
Emellett a magas energiaárak, valamint az alapanyagok drágulása miatt 15,9 százalékkal emelkedő építőipari termelői árak is a kereslet visszaesése irányába hatottak. A kereslet csökkenése az év végén sem eredményezte az árak mérséklődését, a tavalyi utolsó negyedévben éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1 százalékkal nőttek az építőipari árak.
A szerződések alapján az építőipar helyzete nem kedvező. A megkötött új kontraktusok volumene ugyan emelkedett éves alapon decemberben, azonban csak minimális mértékben, 0,6 százalékkal, az év végi szerződésállomány pedig ennek ellenére 23,5 százalékkal elmaradt megelőző évi szintjétől.
Az építőiparban fordulat az uniós források felhasználásának megindulásától, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától várható, ami erőteljesen függ a jegybanki kamatcsökkentések ütemétől.
Fontos lenne ugyanakkor – a friss adatok szerint relatíve továbbra is érdemi szintű – építőipari áremelkedés visszafogása. Enélkül a várhatóan megjelenő kereslet nem jár együtt a termelési volumen felfutásával, inkább további áremelkedést indukál.
Kapcsolódó:
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Egyre több forrásból hallani azt, hogy Magyar Péter nem fogja tudni betartani az ígéretét.
A Tisza Párt elnöke nem fogadta meg Ursula von der Leyen tanácsát.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Gyorsan nehéz helyzetben találhatja magát a leendő miniszterelnök.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
