Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatási ágazat áll: itt az átlagos jövedelem a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt, de a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérdinamikát regisztráltak.
A vállalkozások körében ezzel szemben némiképp alacsonyabb, 12,8 százalékos béremelkedés történt, viszont az esetükben az adatok azt mutatják, hogy a szokásos év eleji bérfejlesztések még nem zárultak le, alapesetben márciusig-áprilisig is elhúzódnak. A kereseti dinamikát itt tehát még a tavalyi folyamatok befolyásolják, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások.
Az ágazati adatok alapján megállapítható, hogy a bérnövekedés a munkavállalók széles körét érinti. A versenyszférán belül egyedül a kis súlyú energiaiparban nem történt két számjegyű béremelkedés, miközben felfelé kiugró adat sincs, minden ágazatban 20 százalék alatt maradt a kereseti dinamika. Szintén a széles körben tapasztalható bérnövekedést jelzi, hogy a mediánkereset az átlagjövedelemnél érdemben gyorsabb ütemben, 16,2 százalékkal nőtt februárban. Vagyis a bérfejlesztések jobban koncentrálódtak az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, és ebben a minimálbér, valamint a garantált bérminimum érdemi emelése játszott szerepet.
Az idei év elején a jegybanki toleranciasávba visszalassuló infláció nyomán februárban is jelentősen, 9,9 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke. A gazdasági kilátások javulásával, és így az óvatossági motívum oldódásával párhuzamosan ez érdemi támaszt jelenthet a fogyasztásnak.
Az éves keresetnövekedés szempontjából a márciusi adat lesz kiemelten fontos, ugyanis a vállalati szférában rendszerint ekkorra zárulnak le a szokásos év eleji bértárgyalások, amely aztán az egész éves bérdinamikára kihatással van. Ezt áprilisban kapják kézhez a munkavállalók, a magasabb bérek pedig várhatóan érdemben enyhítik az óvatossági motívumot is, így a kiskereskedelemben ekkortól láthatunk érdemi fordulatot.
Ezzel együtt a 2024-es évben éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedést valószínűsítünk, amely az éves átlagban 4,6 százalékos inflációt is figyelembe véve
7 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet, ami támogathatja a fogyasztás bővülését.
Várakozásaink szerint a gazdasági bővülés beindulásával és így a munkaerő iránti kereslet fokozódásával a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, amelynek a kigazdálkodása a vállalatokat fejlesztésekre ösztönözheti, így a hatékonyságemelkedésén keresztül javulhatnak a növekedési kilátások is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Kallos Bea
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
