Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatási ágazat áll: itt az átlagos jövedelem a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt, de a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérdinamikát regisztráltak.
A vállalkozások körében ezzel szemben némiképp alacsonyabb, 12,8 százalékos béremelkedés történt, viszont az esetükben az adatok azt mutatják, hogy a szokásos év eleji bérfejlesztések még nem zárultak le, alapesetben márciusig-áprilisig is elhúzódnak. A kereseti dinamikát itt tehát még a tavalyi folyamatok befolyásolják, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások.
Az ágazati adatok alapján megállapítható, hogy a bérnövekedés a munkavállalók széles körét érinti. A versenyszférán belül egyedül a kis súlyú energiaiparban nem történt két számjegyű béremelkedés, miközben felfelé kiugró adat sincs, minden ágazatban 20 százalék alatt maradt a kereseti dinamika. Szintén a széles körben tapasztalható bérnövekedést jelzi, hogy a mediánkereset az átlagjövedelemnél érdemben gyorsabb ütemben, 16,2 százalékkal nőtt februárban. Vagyis a bérfejlesztések jobban koncentrálódtak az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, és ebben a minimálbér, valamint a garantált bérminimum érdemi emelése játszott szerepet.
Az idei év elején a jegybanki toleranciasávba visszalassuló infláció nyomán februárban is jelentősen, 9,9 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke. A gazdasági kilátások javulásával, és így az óvatossági motívum oldódásával párhuzamosan ez érdemi támaszt jelenthet a fogyasztásnak.
Az éves keresetnövekedés szempontjából a márciusi adat lesz kiemelten fontos, ugyanis a vállalati szférában rendszerint ekkorra zárulnak le a szokásos év eleji bértárgyalások, amely aztán az egész éves bérdinamikára kihatással van. Ezt áprilisban kapják kézhez a munkavállalók, a magasabb bérek pedig várhatóan érdemben enyhítik az óvatossági motívumot is, így a kiskereskedelemben ekkortól láthatunk érdemi fordulatot.
Ezzel együtt a 2024-es évben éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedést valószínűsítünk, amely az éves átlagban 4,6 százalékos inflációt is figyelembe véve
7 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet, ami támogathatja a fogyasztás bővülését.
Várakozásaink szerint a gazdasági bővülés beindulásával és így a munkaerő iránti kereslet fokozódásával a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, amelynek a kigazdálkodása a vállalatokat fejlesztésekre ösztönözheti, így a hatékonyságemelkedésén keresztül javulhatnak a növekedési kilátások is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Kallos Bea
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
Májusban magasabb lett az infláció, mint az előző hónapban, megtört a február óta tartó csökkenés üteme. A forint viszont erősödéssel reagált a hírre.
Az árstop hatására jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Ez volt az első teljes hónap, amelyre már kihatott a kormányzati intézkedés. Nem csoda, hogy hamarosan még tovább bővítik.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
Az orosz elnök szerint a magyar miniszterelnök mindig reálisan látja a helyzetet.
Vlagyimir Putyin könnyen lehet, hogy eldöntötte az Európai Unió sorsát.
