Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatási ágazat áll: itt az átlagos jövedelem a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt, de a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérdinamikát regisztráltak.
A vállalkozások körében ezzel szemben némiképp alacsonyabb, 12,8 százalékos béremelkedés történt, viszont az esetükben az adatok azt mutatják, hogy a szokásos év eleji bérfejlesztések még nem zárultak le, alapesetben márciusig-áprilisig is elhúzódnak. A kereseti dinamikát itt tehát még a tavalyi folyamatok befolyásolják, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások.
A béremelkedés két számjegyű volt a legtöbb ágazatban
Az ágazati adatok alapján megállapítható, hogy a bérnövekedés a munkavállalók széles körét érinti. A versenyszférán belül egyedül a kis súlyú energiaiparban nem történt két számjegyű béremelkedés, miközben felfelé kiugró adat sincs, minden ágazatban 20 százalék alatt maradt a kereseti dinamika. Szintén a széles körben tapasztalható bérnövekedést jelzi, hogy a mediánkereset az átlagjövedelemnél érdemben gyorsabb ütemben, 16,2 százalékkal nőtt februárban. Vagyis a bérfejlesztések jobban koncentrálódtak az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, és ebben a minimálbér, valamint a garantált bérminimum érdemi emelése játszott szerepet.