Tavaly decemberben éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, a bruttó átlagbér 655 ezer forint fölé emelkedett a ma közzétett friss statisztikai adatok szerint. A fizetések ezúttal a közszférában emelkedtek gyorsabb ütemben. A Makronóm Intézet senior elemzője 2024-ben további 12 százalék körüli béremelkedésre számít.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Várható volt 2023 decemberében a bérdinamika gyorsulása, azonban a most közölt adat még így is kellemes meglepetést jelent. A múlt év utolsó hónapjában éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, elérve a bruttó 655 600 forintot. Ez érdemi gyorsulás a megelőző hónapokban tapasztalt 14 százalékos bővülési ütemhez képest. Mindebben jelentős szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum decemberre előre hozott emelése, amely a magasabb fizetési kategóriákban is kifejti a hatását.
Ez már a decemberi adatokban is megjelenhetett, vagyis a vállalatok egy része nem várta meg a szokásos év eleji béremeléseket, hanem már most kompenzálhatta a magasabb keresetűeket a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. Kiemelendő viszont, hogy a rendszeres jövedelmek a teljes keresetnél gyorsabb ütemben, 17,3 százalékkal nőttek, ami arra utal, hogy az év végi prémiumok a kedvezőtlenebb gazdasági teljesítmény miatt alacsonyabbak voltak a szokásosnál.
Decemberben is a közszférában emelkedett gyorsabb ütemben az átlagkereset, és a KSH most mindhárom területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) gyorsabb bérdinamikát regisztrált,
mint a vállalkozások körében. A piaci szférán belül a pénzügyi szolgáltatások körében nőtt decemberben a leggyorsabb ütemben az átlagkereset, több mint 30 százalékkal, bár ebben a bázishatás is szerepet játszott. Közben 20 százalék feletti növekedés történt a szálláshely-szolgáltatás, az ingatlanügyletek vagy az építőipar, valamint a vízellátás, szennyvízkezelés ágazatokban is.
A gyorsuló bérdinamika és a lassuló infláció eredményeként a tavalyi év utolsó hónapjában a reál-átlagkereset több mint 10 százalékkal emelkedett.
A tavalyi év egészét tekintve a bruttó átlagfizetés 14,2 százalékkal növekedett. A versenyszférában az átlagos kereset 16,2 százalékkal nőtt, míg a költségvetésiben a 2022-ben kifizetett fegyverpénz hatása nyomán 7,3 százalékkal – annak hatását kiszűrve ezen a területen is közel 14 százalékos átlagbér-emelkedést mutatnak az adatok.
Az éves átlagban a magas, 17,6 százalékos infláció hatását is figyelembe véve így tavaly a reál-átlagkereset értéke 2,9 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az éves átlag itt is becsapós lehet, az év elején a munkavállalók jelentős reálbércsökkenést tapasztalhattak a két számjegyű fizetésemelések ellenére, ami azonban az év végére a jövedelmi helyzetük számottevő javulásába csapott át. Viszont a fogyasztók érzete ritkán racionális, a negatív helyzetek jobban rögzülnek, illetve a pozitív változások hatása is csak lassan jelenik meg. Emiatt láthatjuk azt, hogy a reálbérek és reálnyugdíjak év végi növekedése csupán korlátozottan jelenik meg például a kiskereskedelmi adatokban.
Előretekintve, a gyors nominális bérdinamika az idén is fennmaradhat. Erre utalnak a sajtóban is bejelentett fizetésemelések, valamint az állami szféra bérrendezései (például pedagógusbér-emelés), de segíti a bérdinamika fennmaradását a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos növekedése is. Az átlagbér nominálisan ugyanakkor kismértékben lassabb ütemben emelkedhet, mint tavaly, az alacsonyabb inflációs várakozások, valamint a vállalatok nehezebb gazdasági helyzete nyomán.
Ezzel együtt is 12 százalék körüli fizetésemelkedésre számítunk, amely az akár éves átlagban 5 százalék alá lassuló inflációval együtt 6-7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ez várhatóan kedvező hatást gyakorol majd a fogyasztási adatokra is, azonban ennek feltétele, hogy enyhüljön az óvatossági motívum, és a munkavállalók is kedvezőbben lássák a gazdasági kilátásokat, ami az emelt jövedelmek kézhez kapása után fokozatosan következhet be.
Attól viszont nem kell félni, hogy a magas bérdinamika újabb ársokkot eredményezne. Az elmúlt évek inflációját kiváltó több tényező, mint az energiaárak alakulása vagy az alapanyagköltségek megugrása, a termelői árak alapján érdemben enyhült, ami azt jelzi, hogy
van tér a béremelések kigazdálkodására, azonban egyes területeken még így is szükség lehet a hatékonyság fejlesztésére.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
Az ügyvéd szerint a miniszterelnök összekeverte a még létező kabinetminisztériumot a be nem töltött kabinetminiszteri tisztséggel.
