A jogvédő szervezet szerint 32 olyan fontos közjogi vezető van jelenleg, akiket a Fidesz nevezett ki, és „elmozdíthatatlanul bebetonozta őket” a következő kormány idejére is.
Frissítette a cementezettek elnevezésű weboldalát a Magyar Helsinki Bizottság, miután beállt Magyar Péter kampányába, amelynek egyértelmű célja a közjogi méltóságok elvtávolítása a hatalomból – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
A Bizottság legújabb videójában többek között azt a kérdést tették fel, hogy
Magyar Péter eltávolítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és akkor most mi lesz?”
Majd azt állították, hogy még mindig marad 32 olyan fontos közjogi vezető, akiket a Fidesz nevezett ki, pont ezért, hogy szinte „elmozdíthatatlanul bebetonozza őket” még a következő kormány idejére is – azaz véleményük szerint a vezetők a fékek és ellensúlyok biztosítása helyett a Fidesz iránti feltétlen lojalitásukat biztosították. A Helsinki képviselője ezután még arra is kitért, hogy egyes főméltóságoknak 2037-ig szól a megbízása.
A lap felhívta arra a figyelmet, hogy a Magyar Helsinki Bizottság kampányának célja épp egybeesik azzal, amit Magyar Péter a választási győzelem óta hirdet. A „Cementezettek” című adatbázisuk pedig frissült azokkal a közjogi tisztségviselőkkel, akiknek mandátuma még hosszú időre szól.
A szervezet ugyanis úgy véli, hogy a jelenlegi intézményvezetők többsége a Fidesz politikai támogatásával került pozícióba, ezért akadályozhatja az új kormány működését.
A jogvédő szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy szerintük a magyar jogállam helyreállításának kulcskérdése, hogy kik vezetik a független alkotmányos intézményeket.
Érvelésük szerint önmagában nem elegendő a független intézmények létezése, ha azok élén olyan személyek állnak, akik korábban a kormányzati politika megbízható támaszainak bizonyultak.
A Helsinki Bizottság számításai szerint a jelenlegi 33 legfontosabb közjogi vezető közül
A szervezet kiemelte, hogy Polt Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke 2037-ig töltheti be tisztségét, míg Kozma Ákos alkotmánybíró mandátuma szintén az 2030-as évek végéig nyúlik.
A Magyar Nemzet összeállításában arra is rámutatott, hogy az alkotmányos demokráciákban éppen azért szokás a kulcspozíciókat a választási ciklusokon túlmutató időtartamra betölteni, hogy azok viselői ne legyenek kiszolgáltatottak az aktuális politikai többségnek.
Ezért nem véletlen, hogy a Helsinki Bizottság is elismeri: bizonyos esetekben precedens nélküli döntésekre lehet szükség. A szervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az új tisztségviselők kiválasztásához olyan garanciákat kellene teremteni, amelyek valóban biztosítják az intézmények függetlenségét.
A lap emlékeztetett, a vita aktualitását növeli, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban bejelentette: alaptörvény-módosítással kívánja eltávolítani Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
Ez a szándék már önmagában felveti azt a dilemmát, hogy hol húzódik a határ a jogállami korrekció és a politikai tisztogatás között
– mutattak rá a cikkben.
Kiemelték azt is, hogy a miniszterelnök bár folyamatosan próbálta megfélemlíteni Sulyok Tamást, az államfő eddig jól állta a sarat. Ugyanis Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből való távozásra, egyikük pedig éppen a köztársasági elnök.
De az állami intézmények vezetői sorra leszögezték:
mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni.
A miniszterelnök ezt követően új szintre emelte az államfő ellen indított hadjáratát, amikor egy vasárnap délután közösségi oldalán bejelentette, hogy másnap meglátogatja a köztársasági elnököt az igazságügyi miniszter társaságában. Ez a posztja nagy médiavisszhangot váltott ki, Sulyok Tamás pedig nem sokkal később kiadott egy videónyilatkozatot, amelyben leszögezte:
önként nem mond le az államfői tisztségről.
Hangsúlyozta, hogy esküje az egész magyar politikai nemzethez köti, és a hatályos alkotmányos rend alapján gyakorolja hatásköreit.
Ezután a Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett. Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy
egy köztársasági elnököt hivatalából erőszakkal eltávolítani diktatúrában szokás”.
A kialakult helyzetre való tekintettel az államfő minap a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi precedensek szerint a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása súlyos jogállamisági aggályokat vethet fel – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a témában a lapnak korábban elmondta: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg.
Ez a példa is jól mutatta, hogy még jelentős politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket
– szögezte le a szakértő.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
A köztársasági elnök szerint a magyar alkotmányos rend védelme érdekében akkor is a helyén kell maradnia, ha Magyar Péternek ez nem tetszik.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök a választás óta nem járt a csatorna stúdiójában.
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyar Helsinki Bizottság legtöbb bevétele 2025-ben is külföldről származott.
Kapcsolódó vélemény
Amikor nincsen fültanú, szabadabban lehet keményebben beszélni, akár fenyegetőzni is...
Valós üzenetet látunk vagy a filmszínház újabb fejezetét? Kovács András írása.
Özönlenek bejelentések az egész országból, a Védvonal segítséget biztosít az áradó agresszió ellen.
A Tisza a milliárdosok pártja, Magyar Péter pedig a felső tízezer kormányát vezeti. Úgy hazudtak a kampányban, mint a vízfolyás.
Az sem maradt szó nélkül, hogy leváltották a miniszterelnök piszkos ügyeit feltáró tisztviselőt.
Magyar Péter történelmi jelentőségűnek nevezte a törvénytervezetet, szerinte ezért nem kellett feladni semmit.
A köztársasági elnök szerint a magyar alkotmányos rend védelme érdekében akkor is a helyén kell maradnia, ha Magyar Péternek ez nem tetszik.
Nálunk az elmúlt években arra sem volt elegendő forrás, hogy legalább a meglévő pályák állapota megmaradjon.
A bevándorlás mögött vannak a már jól ismert civilszervezetek is.
Vági Márton úgy véli, akik évek óta felelősen gazdálkodtak, azok most nyugodtan ülhetnek.
