Visszatér a magyarok ellensége, erre már a Tisza-kormánynak is figyelnie kell

Áprilisban 2,1 százalékosra gyorsult az éves infláció a márciusi 1,8 százalékról – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ez megfelelt a várakozásoknak, az elemzők is kicsivel két százalék feletti drágulást vártak. Az infláció a következő hónapokban tovább nőhet, amit a Tisza-kormánynak is kezelnie kell.  Magyar Péterék egyelőre érvényben is tartják ígéretük szerint a Fidesz-kormány által bevezetett korlátozó intézkedéseket. 

Ezzel néz szembe a Tisza-kormány

Az éves inflációt 

• a szolgáltatások 4,0 százalékos, 
• a szeszes italok és dohányáruk 4,1 százalékos emelkedése hajtotta, 
• miközben az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt, 

bár a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,9 százalékkal csökkent a márciusi stagnálást, illetve 3,2 százalékos esését követően.

A lassú drágulásban segít az elmúlt hetekben több éves csúcsára erősödő forint is, amely az euróval szemben rég nem látott szinteket ostromol. Kérdéses persze, hogy az árkorlátozó intézkedések, mint például az árrésstop és a védett üzemanyagárak meddig lesznek érvényben a hétvégén felálló új kormány irányítása alatt. 

Mik drágultak pontosan?

Az éves maginfláció a márciusi 1,9 százalékról 2,1 százalékosra emelkedett. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 1,8 százalékosra emelkedett áprilisra a márciusi 1,6 százalékról.

A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,3, a külföldi üdülés 15,5, a teherszállítás 13,7, a belföldi üdülés 5,9, a sport-, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatás 7,8, a járműjavítás, -karbantartás pedig 7,5 százalékkal került többe, mint tavaly áprilisban.

A szeszes italok, dohányáruk ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal.

A háztartási energiáért 0,4, ezen belül a vezetékes gázért 3,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,1 százalékkal többet - közölte a KSH.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,4, a motorkerékpárok 6,9, a használt személygépkocsik 5,0, a szobabútorok 3,0 százalékkal többe kerültek.

Márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnált), ezen belül a burgonya 6,6, a friss hazai és déligyümölcs 3,8, a friss zöldség 1,3, a sertéshús 0,8, az étolaj 0,4 százalékkal többe, a péksütemények 2,7, a száraztészta 2,5, a száraz hüvelyesek 1,9, a vaj, vajkrém 1,4, a tej 1,2, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül az utazás egyéb távolsági úti céllal 9,0, a belföldi üdülés 2,0 százalékkal többe, a külföldi üdülés 0,5 százalékkal kevesebbe került, mint márciusban.

A háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,7 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé 0,2 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk ára stagnált, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 0,3 százalékkal csökkent.

Ezt várják az elemzők

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint az inflációs kilátások kapcsán jelentős a bizonytalanság. Az iráni háború nyomán elszálló világpiaci energiaárak és a bizonytalanság hatása a következő hónapokban mindenképpen begyűrűzik a magyar gazdaságba, 

Szintén kérdéses az árszabályozások jövője, amelyeket a távozó kormány az átmeneti időszakra és az új kormány kérésére határidő nélkül meghosszabbított. Az energiaárak mellett az élelmiszerárak kapcsán is kockázatként merül fel, hogy a tavalyi év után az idei tavasz is aszályos volt, miközben fagykár is pusztította a termést. 

„Előrejelzésünkben azzal számoltunk, hogy a következő hónapokban fokozatos gyorsul majd az infláció, ami a második fél évben kiléphet a jegybanki toleranciasávból. Számolunk ugyanakkor azzal, hogy az iráni konfliktus közelgő lezárása miatt nem alakulnak ki tartós fennakadások az energiapiacon, a következő hónapokban megindulhat a helyreállás, így év végéig nem emelkedik 5 százalék fölé a fogyasztóiár-index. Viszont lassulásra csak a jövő év tavaszától nyílhat lehetőség. A legfrissebb inflációs adat alapján várhatóan a májusi ülésen sem tud majd lazítani a jegybank, az árfolyamatok túlságosan nagy bizonytalanságot jelentenek, a júniusi ülésen is csak akkor kerülhet sor kamatcsökkentésre, ha a kockázati tényezők megszűnnek, és a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája is kedvező teret biztosít” – tette hozzá az elemző. 

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán