Egész Európában győzelmet arattak a magyar bérek, mégis leváltották a kormányt

2026. május 20. 20:04

Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.

2026. május 20. 20:04
null

Márciusban 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon, miközben a nettó bérek 11 százalék feletti ütemben emelkedtek – számolt be róla a Világgazdaság

A cikkben kiemelték, hogy az alacsony, 2 százalék alatti infláció mellett ez 9 százalék feletti reálbér-növekedést jelentett, aminél úgy fest, nemcsak régiós, hanem európai szinten sincs jobb.

„Megteltek a pénztárcák és az üzletek, ezt követően a választók mégis leváltották a kormányt – hosszan fogják még ezt elemezni” – írták a cikkben.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhezchevron

Hozzátették: a kép különösen akkor válik érdekessé, ha nemcsak a nominális, hanem a reálfolyamatokat is vizsgáljuk. Miközben több országban is gyors bérnövekedés látszik, a vásárlóerő növekedése már jóval szórtabb képet mutat.

A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – az elmúlt években következetesen az európai élmezőnyben tagjai voltak bérdinamikában. 2026 elején is több százalékos reálbér-növekedést mutatnak, amit a feszes munkaerőpiac és a gyors felzárkózás támogat.

A különbség ezúttal viszont az inflációban rejlik. A balti országokban a pénzromlás üteme lassabban mérséklődött, így a nominális béremelkedés egy része továbbra is elolvad. 

Ezzel szemben Magyarországon az alacsony infláció „átengedi” a bérnövekedést a vásárlóerőbe, ami jelenleg előnyt jelent.

Bulgária jár a legközelebb

Az Európai Unióban Bulgária lehet a legközelebbi versenytárs. A bolgár statisztikai hivatal adatai szerint 2026 első negyedévében 12,7 százalékkal nőttek az átlagbérek éves alapon. Ez az egyik legmagasabb nominális adat az unióban, ugyanakkor a reálfolyamatok megítéléséhez itt is kulcsfontosságú az infláció alakulása. Mindenesetre a bolgár bérdinamika alapján kijelenthető, hogy a régióban több ország is gyors felzárkózási pályán van, de a magyar reálbér-növekedés továbbra is kiemelkedik.

Lengyelország és Románia esete

Lengyelország esetében a bérek továbbra is dinamikusan nőnek, a minimálbér-emelések és a feszes munkaerőpiac miatt. Ugyanakkor az infláció még mindig érezhetően fékezi a reálbér-emelkedést, így a magyarhoz hasonló mértékű vásárlóerő-növekedés nem minden hónapban valósul meg. 

Románia szintén gyors bérfelzárkózást mutat, különösen a közszférában és egyes szolgáltatási ágazatokban. A nominális béremelkedés itt is kétszámjegyű közelében alakul, de a magasabb infláció miatt a reálbér-növekedés mérsékeltebb.

Szlovákia és Csehország helyzete

A visegrádi régió másik két gazdaságában, Csehország és Szlovákia esetében a bérdinamika inkább stabilizálódó képet mutat. A korábbi inflációs sokk után itt a bérek növekedése fokozatosan áll helyre, miközben a reálbérek csak mérsékeltebb ütemben emelkednek.

Ez a két ország jól példázza, hogy a bérfolyamatok nemcsak a nominális emelésektől, hanem az infláció lefutásától is erősen függenek.

Nyugat-Európa: lassabb dinamika

Nyugat-Európában, mint például Németország, Franciaország vagy Olaszország esetében a béremelkedés jellemzően alacsonyabb, miközben az infláció csökkenése csak fokozatosan javítja a reálkereseteket.

Ezt is ajánljuk a témában

Spanyolország esetében a szolgáltatási szektor húzza a béreket, de összességében itt sem beszélhetünk a kelet-közép-európaihoz hasonló dinamikáról.

Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Attila KISBENEDEK / AFP

 

 

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Búvár Kund
2026. május 20. 20:59
Írják itt többen, hogy a fidesz nem ébredt rá a közösségi média erejére. Én még csak nem is a közösségi médiát mondanám, hisz ott jelen volt a fidesz. Hanem a közösségi médiában jelenlévő influenszerek, és az azokból kiépült influenszerhálózat erejét becsülték alá. Olyan emberek beszélték bele az átlagemberekbe, hogy szarul élnek, akik közben milliókat kerestek abból, hogy másoknak bebeszélték, hogy milyen rossz nekik. A fiatalok százezreit befolyásolták ezek az influenszerek, celebek. A fiatalok elhitték a százmilliókat kereső Majkának, hogy " Ti szarul éltek, nektek szar! Hülyék vagytok, hisz csak a rabszolgák dolgoznak! Nézzetek rám, munka nélkül is meg lehet élni, hisz én is olyan voltam, mint ti!" A fiataloknak meg ez tetszett, hisz kinek ne tetszene, a munkavégzés nélküli pénz igérete? De ennek hamar vége lesz. Legalábbis remélem.
Válasz erre
0
0
Takagi
2026. május 20. 20:57
Lesz még ennél rosszabb is.
Válasz erre
0
0
Búvár Kund
2026. május 20. 20:44
Amikor ilyen érvvekkel álltam elő egy -egy vitában, azzal válaszoltak, hogy ez csak statisztika, de a zsebükön nem érzik. Én azzal válaszoltam, hogy a 16 év alatt jócskán megnőttek az emberek igényei is, és jóval többet, jóval több mindenre költenek, mint 16 éve . Hol voltak még 16 éve az okostelefonok, a mobilinternet, a streamoldalak, a mosogatógép, a szárítógép stb.. Az emberek egy nagyon kis rétegét érintették, és azokat sem ilyen mértékben, mint most... Hát a következő években már a zsebükön is megérzik a változást, nem csak a statisztikában.. Egy a 26. életévét a következő hónapban betöltő ismerős fiatal, most döbbent rá, és borzadt el, hogy mennyivel fog kevesebbet fog kapni a fizetésnapon, mint eddig. És amit eddig természetesnek vett, az nem is olyan természetes.
Válasz erre
1
0
nemecsekerno-007-01
2026. május 20. 20:40
A közösségi médiával muszáj lesz valamit csinálni, de globálisan mert mostanra Matrix lett. Ilyen túlhatalom nem volt még az írott történelemben. Goebbels tátott szájjal nézi ezt a Pokolból.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!