Egész Európában győzelmet arattak a magyar bérek, mégis leváltották a kormányt

Márciusban 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon, miközben a nettó bérek 11 százalék feletti ütemben emelkedtek – számolt be róla a Világgazdaság. 

„Megteltek a pénztárcák és az üzletek, ezt követően a választók mégis leváltották a kormányt – hosszan fogják még ezt elemezni” – írták a cikkben.

Hozzátették: a kép különösen akkor válik érdekessé, ha nemcsak a nominális, hanem a reálfolyamatokat is vizsgáljuk. Miközben több országban is gyors bérnövekedés látszik, a vásárlóerő növekedése már jóval szórtabb képet mutat.

A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – az elmúlt években következetesen az európai élmezőnyben tagjai voltak bérdinamikában. 2026 elején is több százalékos reálbér-növekedést mutatnak, amit a feszes munkaerőpiac és a gyors felzárkózás támogat.

A különbség ezúttal viszont az inflációban rejlik. A balti országokban a pénzromlás üteme lassabban mérséklődött, így a nominális béremelkedés egy része továbbra is elolvad. 

Bulgária jár a legközelebb

Az Európai Unióban Bulgária lehet a legközelebbi versenytárs. A bolgár statisztikai hivatal adatai szerint 2026 első negyedévében 12,7 százalékkal nőttek az átlagbérek éves alapon. Ez az egyik legmagasabb nominális adat az unióban, ugyanakkor a reálfolyamatok megítéléséhez itt is kulcsfontosságú az infláció alakulása. Mindenesetre a bolgár bérdinamika alapján kijelenthető, hogy a régióban több ország is gyors felzárkózási pályán van, de a magyar reálbér-növekedés továbbra is kiemelkedik.

Lengyelország és Románia esete

Lengyelország esetében a bérek továbbra is dinamikusan nőnek, a minimálbér-emelések és a feszes munkaerőpiac miatt. Ugyanakkor az infláció még mindig érezhetően fékezi a reálbér-emelkedést, így a magyarhoz hasonló mértékű vásárlóerő-növekedés nem minden hónapban valósul meg. 

Románia szintén gyors bérfelzárkózást mutat, különösen a közszférában és egyes szolgáltatási ágazatokban. A nominális béremelkedés itt is kétszámjegyű közelében alakul, de a magasabb infláció miatt a reálbér-növekedés mérsékeltebb.

Szlovákia és Csehország helyzete

A visegrádi régió másik két gazdaságában, Csehország és Szlovákia esetében a bérdinamika inkább stabilizálódó képet mutat. A korábbi inflációs sokk után itt a bérek növekedése fokozatosan áll helyre, miközben a reálbérek csak mérsékeltebb ütemben emelkednek.

Nyugat-Európa: lassabb dinamika

Nyugat-Európában, mint például Németország, Franciaország vagy Olaszország esetében a béremelkedés jellemzően alacsonyabb, miközben az infláció csökkenése csak fokozatosan javítja a reálkereseteket.

Spanyolország esetében a szolgáltatási szektor húzza a béreket, de összességében itt sem beszélhetünk a kelet-közép-európaihoz hasonló dinamikáról.

Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Attila KISBENEDEK / AFP