Most érkezett: vörös riasztást adtak ki a NATO-tagállamban – bunkerekbe menekítették az ország vezetőit
A fővárosi repülőteret is lezárták.

A megnyitásban részt venne a katonai szövetség, de nem háborúzna. Több tagállam továbbra is ellenzi a közvetlen szerepvállalást.

Az iráni konfliktus kezdete óta a Hormuzi-szoros hajóforgalma szinte teljesen leállt. Bár néhány teherhajó és olajszállító tanker időnként áthalad az útvonalon – olykor kikapcsolt jeladókkal –, a világ egyik legfontosabb energiaútvonala gyakorlatilag működésképtelenné vált – írja az Origo. A helyzetet azonban tovább súlyosbítja, hogy Irán új ellenőrző rendszert vezetett be a szoros felügyeletére, ami tovább növeli a feszültséget. Egyes értesülések szerint több NATO-tagállam támogatná az elképzelést a beavatkozásról a szoros megnyitása érdekében, azonban egyelőre nincs meg a szükséges teljes egyetértés. A kérdés várhatóan szóba kerülhet a NATO július 7-8-i ankarai csúcstalálkozóján is.
Ezt is ajánljuk a témában
A fővárosi repülőteret is lezárták.

Alexus Grynkewich, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy először politikai döntésre van szükség, csak ezután kezdődhet meg a részletes katonai tervezés. A főparancsnok hozzátette:

természetesen számolnak egy, a Hormuzi-szorosban végrehajtandó művelet lehetőségével. Irán azután zárta le a Hormuzi-szorost – amelyen a világ olaj- és LNG-szállításának mintegy ötöde halad át –, hogy február végén amerikai és izraeli támadások érték az országot.
Egy ilyen NATO-akció jelentős irányváltást jelentene, mivel a szövetség korábban azt hangsúlyozta:
csak a harcok lezárulta után, egy szélesebb nemzetközi koalíció részeként vállalna szerepet a térség biztosításában.
A szoros lezárása komoly gazdasági hatásokkal jár világszerte. Az energiaárak meredeken emelkednek, miközben romlanak a gazdasági növekedési kilátások. Továbbra sem világos azonban, hogy a NATO miként tudná garantálni a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását.
Az Egyesült Államok korábbi próbálkozása gyors kudarcot vallott a kereskedelmi hajók szoroson való átkísérésére, annak ellenére, hogy Washington jelentős katonai erőt vezényelt a térségbe.
A konfliktus a NATO-tagállamok között is feszültségeket okozott. Több európai szövetséges elutasította Donald Trump amerikai elnök korábbi kérését, hogy aktívan segítsenek a szoros megnyitásában. Az amerikai elnök ezért többször is élesen bírálta partnereit, és Washington nemrég 5000 amerikai katona kivonását jelentette be Németországból.
A NATO egyik tisztviselője szerint ugyan több tagállam továbbra is ellenzi a közvetlen szerepvállalást, azonban ha a blokád tartós marad, az energiaválság és a gazdasági károk miatt egy esetleges beavatkozás támogatottság megnőhet.
Grynkewich hozzátette, hogy a hajóforgalom helyreállítása közös stratégiai érdek, különösen annak fényében, hogy Irán már NATO-területeket is elért rakétatámadásokkal. Hangsúlyozta: a gazdasági visszaesés hosszabb távon a hadiipari kapacitásokat is gyengítheti.
Nyitóképünk illusztráció. Forrása: AFP