Év elejére eltűnt, Magyar Péteréknek most újra szembe kell vele néznie – visszatér a magyar gazdaság egyik nagy „ellensége”

Hónapról hónapra araszol felfelé az infláció Magyarországon: a márciusi 1,8 százalék után áprilisban 2,1 százalékra gyorsulhatott az áremelkedések üteme. Ezzel már a negyedik egymást követő hónapban lehetett bőven a jegybank célja alatt a drágulás üteme, ennek ellenére az elemzők szerint korántsem optimisták a kilátásokat illetően – figyelmeztetett a Világgazdaság.

Az összeállításban arra is felhívták a figyelmet, hogy 

Ezután közölték, hogy a Központi Statisztikai Hivatal pénteken teszi majd közzé az áprilisi inflációs adatokat, amelyek első látásra bár pozitív képet mutathatnak a hazai inflációs folyamatokról, ám a valóságban  jóval össztettebb a helyzet.

A gazdasági lap elemzői konszenzusa szerint a februári, közel tíz éves mélypontnak számító 1,4 százalék, majd a márciusi 1,8 százalék után áprilisban az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal, míg márciushoz viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az egyszeri hatásoktól megtisztított, ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció is gyorsulhatott, a márciusi 1,9 százalékról 2,3 százalékra – magyarázták.

Hozzátették, hogy ez volt idén már a negyedik egymást követő hónap, amikor a jegybank 3 százalékos célja alatt van az infláció Magyarországon. Ennek ellenére nagyon úgy tűnik, hogy az új gazdasági és energetikai miniszternek, Kapitány Istvánnak hamarosan meg kell majd küzdnie az inflációs kihívással.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy bár továbbra is visszafogott másodkörös hatásokkal számolunk, mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne árnyomás a magyar gazdaságban. Virovácz szerint áprilisban 0,6 százalékkal emelkedhettek átlagosan a fogyasztói árak, ami kifejezetten jelentős áremelkedés. Szerinte mivel a védett ár még mindig magasabb, mint a március elején látott üzemanyagár, ez a tétel ismét árfelhajtó hatást gyakorolhatott az átlagos inflációra.

„Persze ennek mértéke drasztikusan magasabb lenne árintézkedés nélkül, de még így is megjelenik egy minimális technikai hatás. Emellett szezonális tételek is befolyásolhatták az infláció alakulását, például a ruházati cikkek áremelkedése” – tette hozzá.

Ezért mind a szolgáltatások (főként az utazás és a szállítás esetében), mind pedig a tartós fogyasztási cikkek körében érdemi havi áremelkedéssel kalkulálunk” – tekintett előre az elemző, aki hozzátette, hogy az élelmiszerárak továbbra is visszafogott mértékben változhattak, ami még mindig hozzájárul az árnyomás alacsonyan tartásához.

A forint erősödése sem tud ellenálln az iráni háború okozta hatásoknak

Megkeresték Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát is, aki szerint a kilátások nem annyira jók, mint amit az éves adatok mutatnak.

Az áprilisi infláció becslésekor több, ellentétes irányba ható tényezőt kell figyelembe venni, amelyek összességében jelentős bizonytalanságot okoznak az áprilisi pénzromlás becslésében – magyarázta a szakértő.

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője szerint bizonytalanságot az is erősíti, hogy már a tavalyi év végén is megfigyelhető volt, hogy a forint erősödése csak lassan gyűrűzött be a fogyasztói árakba. Kiemelte, hogy több termékcsoport, mint az élelmiszerek vagy ruházkodási cikk esetében is jellemzőek áprilisban a szezonális átárazások, kérdés, hogy ezek mértéke mennyire tért el a korábbi években megszokottól.

Molnár szerint az elkövetkező hónapok kapcsán is jelentős a bizonytalanság, a döntő tényező az lesz, hogy sikerül-e lezárni az elkövetkező időszakban az iráni háborút, fokozatosan megindulhat-e az energiapiac helyreállása, vagy elhúzódó konfliktussal és tartós bizonytalansággal kell számolni. Utóbbi esetben az erős forintárfolyam hatása sem tudja majd semlegesíteni a begyűrűző energiaársokkot – húzta alá.

Az árrésstopok kivezetése is hatással lehet az inflációra

Majd arra is rámutattak, hogy bizonytalanságot jelent az árszabályozások jövője is, melyeket az Orbán-kormány, az új kormány kérésére és az átmeneti időszakra tekintettel, határidő nélkül meghosszabbított, azonban a sajtónyilatkozatok alapján idővel fokozatosan kivezetésre kerülnek majd. Balog-Béki Márta és Sümegi Ákos, az MBH Bank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy 

A szakértők elmondták, hogy ezen intézkedések idei (legalább részleges) kivezetésével számolnak, ami vélhetően megjelenik majd az inflációs számokban is.

Lassan begyűrűzhet az energiaválság

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője szerint a globális energiaárak begyűrűzése pedig még várat magára:

– vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet.

Ugyanakkor úgy véli, hogy a külső inflációs sokkot jelentősen tompítja a forint felértékelődése is, illetve sok esetben korlátos az áremelések érvényesíthetősége is. Becsey szerint fontos lenne, hogy körvonalazódjon, milyen kivezetést kell elképzelni a hatósági árbeavatkozásoknál, illetve a Tisza-kormány ígéretei között szerepelt

• az alap élelmiszerekre, 
• tűzifára, illetve 
• gyógyszerekre vonatkozó áfacsökkentés is

– sorolta.

De a szakértő szerint döntést kell hamarosan hoznia az új kabinetnek a rezsipolitikáról is. „Ez utóbbiról azt gondoljuk, hogy csak akkor nyúlhat hozzá a kormányzat a jelenlegi rendszerhez, ha a közel-keleti helyzet az őszi hónapokig (vagy tovább) húzódik. A tervezett áfa csökkentésekre amennyiben a költségvetés bevételi szerkezete ezt lehetővé teszi, januárban kerülhet sor” – tekintett előre Becsey Zsolt.

Év végén jöhet a tetőzés

A lap végül arra is kitért, hogy az ING Bank aktuális energiapiaci és geopolitikai forgatókönyvei alapján idén az átlagos magyar infláció valahol 3,5 és 5,5 százalék között alakulhat. 

Ugyanakkor ebben nem kizárólag a közel-keleti konfliktus játszik szerepet. Az elmúlt hetek aszályos időjárása rendkívüli mértékben visszavetheti az idei mezőgazdasági terményátlagokat, ami a globális hatások mellett helyi kínálati sokkot is jelenthet. Ennek árakat emelő impulzusa elsősorban szintén az év vége felé jelentkezhet. Mindezek alapján a hazai infláció idei csúcspontja valahol 4,5 és 6,5 százalék között lehet majd.

„Már ebből is jól látszik, miért rendkívül óvatos a Varga Mihály vezette jegybank. Továbbra sem látjuk pontosan, milyen mértékű sokkal állunk szemben, legfeljebb sejteni lehet” – hangsúlyozta Virovácz Péter a Világgazdaságnak.

Nyitókép: Kapitány István Facebook-oldala