A második negyedévben 2,9 milliárd forintra emelkedett a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke. Míg az export értéke 5,5, addig az importé 4,9 százalékkal emelkedett éves alapon.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Az előző év azonos időszakához viszonyítva importoldalon csökkent a kisebb súlyú szolgáltatások, mint a bérmunka vagy a javítási, karbantartási szolgáltatások behozatala, miközben a szállítási és az üzleti szolgáltatások kismértékben, a turizmus pedig jelentősen, 21 százalékkal nőtt. Ez utóbbi tételsoron jelennek meg a magyarok külföldi utazásai során végbemenő vásárlások, mint például a szálláshelyfoglalás.
Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a reálbérek emelkedése nyomán létrejövő többletjövedelmet a magyar háztartások jelentős részben külföldön költik el.
Az online vásárlások mellett a hazai szálláshelyek helyett inkább külföldön nyaralnak, és ez megmutatkozik abban is, hogy a turizmust hónapok óta a külföldivendég-forgalom húzza.
Exportoldalon is összességében hasonló képet mutat az egyes szolgáltatáscsoportok forgalmának az alakulása. A nagy súlyú szállítási és üzleti szolgáltatások kismértékben emelkedtek értékalapon. A lassabb bővülésben a külső kereslet gyengélkedése nyomán csökkenő ipari termelés játszhat szerepet, tekintve, hogy a szállítási szolgáltatások jelentős részben a termékexporthoz kötődnek, de az üzletiek is részben összekapcsolódnak az iparral. Itt a volumencsökkenést a szolgáltatások áremelkedése tudta ellensúlyozni.
Ezzel szemben a turizmusexport 10 százalék feletti bővülést produkált, amiben a külföldivendég-forgalom felfutása játszotta a legnagyobb szerepet.
Országcsoportos bontásban azt láthatjuk, hogy importoldalon a legfontosabb partnerállamok húzták a forgalmat, míg exportoldalon a 10 legfontosabb célország irányában a növekedés mértéke kisebb volt, mint a teljes, vagyis itt inkább diverzifikálódott a kivitel.
Mindkét relációban Németország a legfontosabb külpiaci partnerünk, azonban a súlya némiképp kisebb, mint a termék-külkereskedelemben, nagyságrendileg 20 százalék. Emellett a szolgáltatás-külkereskedelemben nem is jelenik meg az ottani gazdaság gyengélkedése, úgy az import-, mint az exportoldalon jelentős, 10 százalék feletti bővülést regisztrált a KSH, sőt a gyorsabb kivitelbővülésnek köszönhetően a Németországgal szembeni többletünk is növekedett.
Ezzel együtt is, a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulásához minden szolgáltatáscsoport hozzájárult. A második negyedéves többlet közel harmadáért azonban így is a turizmus ágazata volt felelős, de a szállítási szolgáltatások súlya is közelítette a 30 százalékot. Pozitívum, hogy az első negyedév után nem romlott a turizmusegyenleg értéke, vagyis a magyarok egyre aktívabb külföldi utazásait és költéseit ellensúlyozni tudták a második negyedévben hazánkba érkező külföldi vendégek.
A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása és jelentős többletének fennmaradása mindenképp kedvező a gazdasági növekedés szempontjából.
Bár a szolgáltatásforgalom értéke jelentősen elmarad a termékforgalométól, a külkereskedelmi többletben jóval nagyobb szerepet játszik, így érdemi hatással van a gazdasági növekedésre, és részben ellensúlyozza a termékexport visszaesését.
A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 925 millió, a szállítási szolgáltatások 854 millió euróval járultak hozzá az aktívumhoz.
Szolgáltatásexportunk 65, -importunk 73 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,4 milliárd eurós többlet keletkezett.
A legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 21 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Egyesült Államok, a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 8,7, illetve 7,5 százaléka kapcsolódott.
A teljes szolgáltatásexportból az üzletiek aránya 42, az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalékot tett ki. Jelentős volt még a szállítási szolgáltatások 27 és a turizmus 21 százalékos részesedése. Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak 54 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 29 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 26, a turizmus 16 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
Az aktívum növekedéséhez legnagyobb mértékben a bérmunka-szolgáltatási díj 72 millió, a javítási és karbantartási 45 millió, valamint a szállítási szolgáltatások 36 millió eurós egyenlegjavulása járult hozzá.
Aktívumunk értéke az európai uniós forgalomban 29 százalékkal, 319 millió euróval emelkedett, ami elsősorban a Németországgal, Máltával és Ausztriával szemben regisztrált 80 millió, 76 millió, illetve 51 millió eurós egyenlegnövekedésre vezethető vissza.
Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 132 millió euróval, 8,0 százalékkal csökkent. A változást legnagyobb részben az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal szembeni egyenleg 205 millió, illetve 46 millió eurós csökkenése okozta.
Ezt is ajánljuk:
Címlapfotó: MTI/Rosta Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A friss KSH-adatok alapján a hazai exportot továbbra is különösen a német gazdaság gyengélkedése befolyásolja, ám végre a német iparban nőttek az új rendelések, kérdés, hogy ez a trend tartós marad-e. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre, a külső kereslet várható élénkülésével, valamint a nagyberuházások termőre fordulásával az export ismét gyorsabb ütemben nőhet.
A friss inflációs adatok a várakozások szerint alakultak, főként az üzemanyagok és a szolgáltatások áremelkedése húzta fel a mutatót. A Makronóm Intézet elemzője szerint 2024-ben átlagosan 4,2, jövőre pedig 3.5 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
