A friss KSH-adatok alapján a hazai exportot továbbra is különösen a német gazdaság gyengélkedése befolyásolja, ám végre a német iparban nőttek az új rendelések, kérdés, hogy ez a trend tartós marad-e. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre, a külső kereslet várható élénkülésével, valamint a nagyberuházások termőre fordulásával az export ismét gyorsabb ütemben nőhet.
A második negyedévben 2,9 milliárd forintra emelkedett a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke. Míg az export értéke 5,5, addig az importé 4,9 százalékkal emelkedett éves alapon.
A német gazdaság problémái immár hosszabb ideje korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat – értékeli KSH friss adatait a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője. És bár júniusban is jelentős, 1,1 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, ez mégis 472 millió eurós romlás az előző évhez képest.
Külkereskedelem, SZDSZ, balra tolódó Jobbik, végül a TISZA Párt – Radnai László ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, annak ellenére, hogy a háttérben évtizedek óta aktív szereplője a hazai nyilvánosságnak.
A KSH friss adatai szerint tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárd euróval javult, és így újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete. A Makronóm Intézet elemzője szerint pénteken kedvezőbb számok érkezhetnek az ipar teljesítményét illetően is.
Számottevő, 2,4 milliárd eurós többlettel zárt a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett KSH-adatok alapján. Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva. A turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült euróban számolva, ami a jövőre nézve is örvendetes hír a Makronóm Intézet elemzője szerint.
A bizalmi indikátorok 2024 első heteiben egyelőre nem mutattak javulást, sőt januárban továbbra is átlag alattiak voltak. A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe némileg optimistább képet fest: az Egyesült Államokban és Kínában a feldolgozóipar és az általános üzleti hangulat jobb lett, viszont az eurozónában stagnálás következett be az előző hónapok örvendetesebb trendjei után. Magyarországon is érzékelhető volt az ipari és az építőipari bizalom csökkenése. Emellett – többek között – a németországi üzleti hangulatot mérő Ifo index januári értékei is elmaradtak az előrejelzésekhez képest.
