Macron vesztesként érkezett az USA-ba, de győztesként térhet haza. Biden engedékenynek mutatkozott, kérdés, hogy mennyire gondolta komolyan, és hogy a republikánusok hajlandóak lesznek-e megszavazni a „Vásárolj amerikait!” törvény módosítását.
Maga Emmanual Macron is meglepődhetett, hogy amerikai útja a jelek szerint sikerrel járt.
A francia elnök akkor gurult be, amikor Biden bejelentette, hogy inflációcsökkentő törvénye részeként 369 milliárdos csomagot állít össze a zöld ipar ösztönzésére – csak éppen mindezt úgy, hogy
Ezzel a rendszerrel gyakorlatilag ellehetetlenítené az európai autóipart, de a külföldi befektetőket is mágnesként vonzaná magához, akik az Európai Unió helyett inkább választanák az új lehetőségek földjét.
Macron ingerült válasza a „Buy European” törvény ötlete volt, amely az amerikai fonákja lenne: az elképzelés szerint az Unió kizárólag a határain belüli, európai gyártású termékekre, illetve az azokat vásárló fogyasztóknak adna extra támogatást és különféle kedvezményeket. A tervhez sikerül megszerezni az autógyártás főszereplőjét, Németországot is, Robert Habeck gazdasági miniszter pedig haladéktalanul hozzá is látott nem csak a kidolgozásnak, de a kereskedelmi szabályok lelakatolt ajtajai melletti kiskapuk keresésének is.
Macron ezzel párhuzamosan Washingtonba repült, hogy megpróbálja meggyőzni Bident: ahogyan Mexikó és Kanada, úgy az EU is kapjon mentességet a törvény alól, azaz a támogatási rendszer és az adókedvezmények az európai termékekre is vonatkozzanak.
Azt, hogy mennyire nem hittek útjuk sikerében, jól jelzi Habeck expresszvonat sebességével megkezdett munkája az ellentörvény előkészítésével. Mindenki a kereskedelmi háború kirobbanását vizionálta, amely nem csak a két ország gazdasági kapcsolataira, de az egész globális piacra katasztrofális hatással lehetne.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa óva intette a franciákat és a németeket, hogy kereskedelmi háborút készítsenek elő. Mint mondta, egy amerikaihoz hasonló törvény nem csak az európai vállalkozásokra, de annak kiemelt kereskedelmi partnereire, például Japánra és Dél-Koreára is nagyon káros hatással lehet. Vestager egyetértett abban, hogy az EU és az USA konstruktív együttműködésével talán kiküszöbölhetőek a Biden-csomag katasztrofális hatásai, de az energiaválság kapcsán rámutatott: „egyszerre csak egy háborút tudunk megvívni”.
Ehhez képest Macron látogatása nem várt győzelmet hozott – a jelenlegi szakaszban legalábbis győzelemként lehet értékelni Biden azon szavait, melyek szerint az európai vállalatok is profitálhatnak az amerikai támogatási csomagból.
„Soha nem állt szándékomban kizárni együttműködő partnereinket. Továbbra is az amerikai ipar erősítése és a munkahelyteremtés a fő célunk, de nem Európa rovására. Finomítani fogjuk a támogatási rendszert, hogy megkönnyítsük az európai országok részvételét. De ez még sok munkát igényel” – mondta Biden a közös sajtótájékoztatón, miközben Macron hátát simogatta, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az USA nem fog bocsánatot kérni azért, mert a saját iparát részesíti előnyben.
A kommunikációs háború a francia delegáció útja előtt annyira eldurvult, hogy a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire „kínai típusú iparpolitikával” vádolta Washingtont, amely diszkriminálja a nem amerikai vállalatokat.
Macron érvelése, miszerint az USA-hoz képest drámaian magas energiaárak mellett Biden inflációcsökkentő csomagja olyan kísérletnek tűnik, amely megpróbál profitálni az EU gyengeségéből, valamint az a javaslata, hogy Európának és Amerikának inkább Kína ellen kellene összefognia, ahelyett hogy egymást ütik ki gazdaságilag, mintha meggyőzte volna Bident. Az elnök legalábbis hajlandónak mutatkozik a törvény ide vonatkozó elemeinek összehangolt felülvizsgálatára, hogy a mentesség kiterjedhessen „Amerika szövetségeseire is”.
Minden adott szó annyit ér, amennyit valóra váltanak belőle. Különösen igaz ez ebben az esetben, kérdés ugyanis, hogy a valóságban mennyi fog megvalósulni a két elnök baráti vállveregetéseiből.
Ami most történt, egyelőre csak ígéret arra, hogy a Biden-kabinet gondolkodni fog bizonyos dolgokon, az apróbetűs részek bogarászására pedig felállítanak egy EU-USA munkacsoportot, amely nekiáll a gyakorlati javaslatok kidolgozásának. Kérdés, ez mennyi ideig tart, hiszen Robert Habeck, aki közben folyamatosan az európai ellencsapáson dolgozik, úgy fogalmazott: az EU-nak mindössze pár hete van arra, hogy döntést hozzon, mielőtt az amerikai csomag teljesen megfojtja az iparát.
A „Buy European” terv kidolgozása nem fog leállni, ameddig Biden ígérete valósággá nem válik: a fegyverszünet addig nem a háború végét jelenti, csak felkészülést a folytatásra.
Címlapkép: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Ting Shen
Szürreális jelenetek zajlottak le a fővárosi közgyűlésen, amikor a nyugdíj adóztatási tervükről kérdeztük a Tisza Párt képviselőit. Riportunk.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Ezúttal is rengetegen jöttek el a rendezvényünkre. Ilyen volt a Mandiner Klubest Székesfehérváron.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Kvízest Csutival, közéleti beszélgetés Kocsis Mátéval, zene Pataky Attilával.
Nem az számít, ha valaki felnégyeli az ördögöt, hanem az, hogy nem volt elég éles a bicskája? Horváth K. József írása.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető is reagált Pintér Béla komoly dilemmákat felvető darabjára, melyben egy Schmidt Máriára hasonlító karaktert bottal agyonvernek.
