Moszkva üzent: „Franciaország, Magyarország, Spanyolország – ezek az országok megértik!”
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
A friss KSH adatok szerint a novemberi külkereskedelmi adatokat az előző hónapokhoz hasonló folyamatok jellemezték: a cserearány romlása miatt az export értéke kevésbé, 18 százalékkal nőtt, mint az importé, amely 29 százalékkal bővült, de ma már az alacsonyabb gázárak segítik az egyensúly helyreállását.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
A termék-külkereskedelmi hiány tavaly novemberben közel 1,3 milliárd eurót tett ki, míg ugyanabban a hónapban az export euróban számított értéke 18, az importé 29 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakánál.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője úgy értékeli, hogy a várakozásoknál nagyobb hiány keletkezett a külkereskedelemben novemberben, meghaladva az októberi 923 millió hiányt; ugyanakkor lényegesen mérséklődve az augusztusi rekordmértékű, 1580 millió eurós deficitet követően.
Regős Gábor meglátása szerint e trendek mögött továbbra is az energiaárak emelkedése áll. Így a termék-külkereskedelem hiánya az előző két hónaphoz képest emelkedett, amely a nyári szintnek felel meg. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint vélhetően az októberi adattal szemben novemberben az import volumene is jobban bővült, mint az exporté.
A múlt évben tehát összességében az energiaárak elszabadulása miatt jelentős deficit alakult ki a külkereskedelmi termékforgalomban és így a fizetési mérlegben. Ugyanakkor 2023 elején a gázárak érdemi csökkenésnek indultak, bár a koronavírus előtti szintnek még így is a többszörösét teszik ki.
A Magyar Bankholding szakértője, Suppan Gergely a múlt év első tizenegy hónapjának adatait is idézi. Ezek szerint 19,8 százalékkal nőtt az export, míg 29,5 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 9988 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8006 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 1981 millió euró többlettel szemben. Suppan Gergely szerint az egyensúlytalanságért az ipari termelés lassulása és az igen magas energiaárak együttesen felelősek.
Részleteiben ez azt jelenti, hogy
Regős Gábor mellett Suppan Gergely is kiemeli, hogy „az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képest olcsóbb orosz olajár”.
Az energiaegyenleg ugyanis önmagában 8,568 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első tíz hónapban, ami szinte teljes egészében megmagyarázza az egyenleg romlását.
Azaz az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani.
Összességében tehát mindez jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. (Tavalyelőtt összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott.)
A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a Magyar Bankholding elemzője a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően.
A háború és a gázárak elszállása miatt azonban Suppan Gergely várakozásai szerint 2022-ben 9 milliárd eurót meghaladó hiányba fordulhatott a külkereskedelem a tavalyelőtti 1,62 milliárd euró többlet után.
A kivitel kilátásait ronthatja továbbá, hogy a drasztikusan dráguló energia- és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen gyengülhet a vásárlóerő, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.
Suppan Gergely szerint így jelentős bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Az idei év elején a várhatóan visszaeső fogyasztás és beruházások hatására csökkenhet az import volumene, míg
Így idén, az új esztendőben a külkereskedelmi hiány 5 milliárd euró közelébe mérséklődhet.
Regős Gábor is kiemeli, hogy az alacsonyabb gázárak mindenképpen segítik az egyensúly helyreállását, ám ehhez szükséges az export fokozódása is. Összességében 2023-ban a hiány várhatóan a 2022-es értéknél kisebb lehet – erősíti meg Regős Gábor is.
– 1,3 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi hiány novemberben.
– Az export euróban számított értéke 18, az importé 29 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakánál.
– A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd euróval romlott.
– Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 5, az importoldalon 7,3 százalékkal nőtt.
– Múlt év novemberében a kivitel értéke 13 milliárd 132 millió eurót (5364 milliárd forintot), a behozatalé 14 milliárd 415 millió eurót (5900 milliárd forintot) tett ki.
– A kivitel 78, a behozatal 63 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le.