Magyarország energiaellátásának alapja a paksi atomerőmű bővítése, miközben a két kőolajvezeték fenntartása is kulcsfontosságú az ellátásbiztonság érdekében.
Magyarország áramellátása elképzelhetetlen nukleáris energia nélkül – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint
a paksi atomerőmű bővítése nemcsak az ellátásbiztonság, hanem a környezetvédelem szempontjából is kulcsfontosságú,
hiszen évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előz majd meg. A tárcavezető emlékeztetett: a Donald Trump vezette új amerikai kormány feloldotta a paksi projektet érintő szankciókat, így a beruházás folytatása előtt immár nincs nemzetközi akadály.
Szijjártó ismertette, hogy a két új blokk alapozási munkálatai jól haladnak, a 3,5 millió köbméter föld kiemeléséből már több mint kétmillió elkészült, a talajszilárdítás pedig az év végére fejeződik be. Az új blokkok építésével párhuzamosan több országban zajlik a hosszú gyártási idejű berendezések előkészítése. A miniszter hozzátette, hogy Magyarország az amerikai technológiájú kis moduláris reaktorok (SMR) bevezetésére is készül, hogy a jövő energiamixében is stabil lábakon álljon.
A kormány célja az energiaforrások diverzifikálása. „A diverzifikáció szerintem azt jelenti, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon szerezzünk be energiahordozókat, nem pedig azt, hogy az eddigieknél drágábban és kevésbé megbízhatóan vegyünk energiahordozót az eddiginél kevesebb forrásból és kevesebb útvonalon” – fogalmazott.
A miniszter kiemelte: „jobb a két kőolajvezeték, mint az egy”,
hiszen a horvátországi Janaf-vezetéken végzett tesztek is bizonyították, hogy azon nem lehet Magyarország és Szlovákia teljes ellátását biztosítani. A magyar fél ezért továbbra is a többirányú, biztonságos energiaellátás híve.
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a horvát szolgáltató az ukrajnai háború kitörése óta az európai benchmark ötszörösére emelte a tranzitdíjakat, amit „európai szolidaritásnak hívni, szerintem necces” – fogalmazott.
Mint mondta, „amíg vezeték kell a kőolaj szállításához, addig jobb a kettő, mint az egy”, Magyarország pedig nem alapozhatja energiaellátását olyan útvonalra, amely bizonyítottan nem képes elegendő mennyiséget biztosítani. A miniszter hozzátette: a vezeték fejlesztése a horvát fél feladata lenne, ám ehelyett csak a tranzitdíjak emelését választották.
Szijjártó Péter szerint a nukleáris energia a jövő kulcsa: „ha azt a kérdést tesszük fel, hogy Magyarország hogyan tudja hosszú távon, kiegyensúlyozottan, környezetkímélő módon és olcsón előállítani az energiát, akkor nincsen a nukleáris energiának alternatívája.”
(MTI / Mandiner)
Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI
***
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az energiajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.
A következő néhány évben ellepik Magyarországot a szélerőművek a gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján.
Szerencsére komolyabb károk nem keletkeztek.
Az Energoatom kétségebeesetten üzent.
Egyelőre nincsen hivatalos ferencvárosi bejelentés...
Tizenkét nép után tett közzé ismét egy bejegyzést.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
