Február után márciusban is csökkentek az ipari termelői árak: havi alapon 1,2 százalékkal. A februári külkereskedelmi egyenleg az előzetesen közöltnél is kedvezőbb – derül ki a KSH friss adataiból.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Február után márciusban is csökkentek az ipari termelői árak, havi alapon 1,2 százalékkal – látható a KSH friss, május 2-án közzétett adatsorából. A KSH a külkereskedelmi egyenlegre vonatkozó első becslésében közölt korábbi adatait – most közölt második becslésében – ezúttal érdemben felülvizsgálta: a februári külkereskedelmi egyenleg még az előzetesen közöltnél is kedvezőbb többletet mutatott.
A friss adatok szerint márciusban is csökkentek az ipari termelői árak, havi alapon 1,2 százalékkal, ugyanakkor az éves index még a bázishatással együtt is számottevően, 21,7 százalékkal növekedett – ismerteti a számokat Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint azonban eltérő folyamatot mutatnak a belföldi- és az exportértékesítés árai. Előbbit még mindig közel 50 százalékos áremelkedés jellemzi, elsősorban az energiaipar miatt, míg utóbbiban az ütem már egy számjegyűre lassult. Havi alapon viszont mindkét relációban mérséklődtek a termelői árak. A havi alapú árcsökkenést támogatta, hogy az energiaárak mérséklődtek az elmúlt időszakban, és a forint is erősödni tudott.
– hangsúlyozta Molnár Dániel.
A KSH – a szokásos, úgynevezett második becslésében – felülvizsgálta az első becslésében jelzett adatát, így
a februári külkereskedelmi egyenleg még az előzetesen közöltnél is kedvezőbb, 581 millió eurós többletet mutatott, az első két havi adat, így 168 millió eurós aktívumot jelez.
A gazdasági kilátások szempontjából fontosabb ugyanakkor, hogy volumenét tekintve az export 5,3 százalékos bővülése áll szemben az import 0,1 százalékos csökkenésével. Előbbit a korábbi évek
beruházásainak termelőre fordulása, valamint a külpiacokon fennmaradó kereslet hajtják, míg utóbbiban a fogyasztás és a beruházások visszaesése játszik szerepet – magyarázta Molnár Dániel.
A volumenváltozás továbbá azt is jelzi, hogy februárban javult a cserearány (ez a kiviteli és a behozatali árindex hányadosa, vagyis az, hogy egységnyi exportált termékért mennyi import terméket tudunk megvásárolni). A cserearány alakulása fontos a magyar gazdaság növekedési kilátásai, valamint egyensúlymutatói – főként a folyó fizetési mérleg egyenlege – szempontjából. Emellett Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a múlt heti kamatdöntést követő sajtótájékoztatón a cserearányt jelölte meg, mint egyik fontos mutatót, amelyet a monetáris politika kiemelten figyel a kamatcsökkentési ciklus elkezdése kapcsán.
– Az ipari termelői árak 2023 márciusában az egy évvel korábbihoz képest 21,7 százalékkal növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva azonban 1,2 százalékkal csökkentek.
– A belföldi értékesítés árai 48,2, az exportértékesítéséi 8,8 százalékkal nőttek. Az eltérő mértékű áremelkedést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbit, miközben az exportárai már csökkentek.
– Az ipari termelői árak növekedésében az alapanyagok drágulása és a forint – egy év alatt történt – gyengülése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,9, az exportértékesítésiek 1,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,2 százalékkal mérséklődtek.
A KSH külkereskedelmi adatai részletesen
– 2023 februárjában a kivitel volumene 5,2 százalékkal volt nagyobb, a behozatalé nem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az aktívum 581 millió euró volt, az egyenleg 817 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. Januárhoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,5 százalékkal nőtt, míg az importé 2,6 százalékkal csökkent.
– A kivitel értéke 12,8 milliárd euró (4937 milliárd forint), a behozatalé 12,2 milliárd euró (4724 milliárd forint) volt 2023 februárjában.
– 2023 februárjában az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export értéke 12, az importé 4,3 százalékkal nőtt.
– Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 5,3 százalékkal bővült, míg a behozatalé 0,1 százalékkal mérséklődött.
– A termék-külkereskedelmi egyenleg 817 millió euróval javult. Az egyenleg 68 millió euróval több az első becslésben közöltnél.
– A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 15, a behozatalban 13 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 1,4 százalékkal javult.
Címlapfotó:123rf.com
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Szalai Piroska rámutatott, hogy több intézkedés kivezetése gyors elszegényedéshez vezetne a társadalomban.
A fiatalok – a közösségi média, az influenszerek, az AI, a fake news és a deepfake okozta – hatalmas kommunikációs zajban kénytelenek élni; sokan érzik magukat elveszettnek, útmutatást, magyarázatot, megerősítést vagy vigaszt várnak.
