Magasabb szintre emelte Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozója az amerikai–magyar kapcsolatokat. Az erősebb gazdasági és pénzügyi együttműködésből Magyarország sokat profitál: továbbra is olcsón jutunk hozzá az energiához, és a világ egyik legnagyobb gazdaságának pénzügyi védelmét élvezhetjük.
Történelmi jelentőségű megállapodásokat kötött Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor magyar kormányfő november 7-ei találkozóján. A két vezető amellett, hogy megerősítette az Egyesült Államok és hazánk szövetségét, több gazdasági területen is fokozza az együttműködést, amiből végső soron minden magyar profitál.
Orbán Viktor a washingtoni találkozó után a legfontosabb eredménynek az orosz energiaszektort célzó szankciók alóli mentességet nevezte. Ez a mentesség lehetővé teszi, hogy a jövőben is vásárolhassunk kőolajat és földgázt Oroszországtól, ezzel az Európai Unióban továbbra is Magyarországon marad a legalacsonyabb az áram és a földgáz ára mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. A miniszterelnök világossá tette: sikerült megvédeni a rezsicsökkentést. Máskülönben még idén 1000 forint fölé emelkedett volna az üzemanyagok ára, a rezsiszámlák pedig a háromszorosukra nőttek volna.
Washington célja, hogy megfojtsa Moszkva kőolaj- és földgázeladásait, ezzel nyomást gyakorolva Vlagyimir Putyin elnökre azért, hogy mielőbb tárgyalóasztalhoz üljön az orosz–ukrán konfliktus gyors lezárása céljából. A Nyugat szerint ha jelentősen csökken a kereslet az orosz energiahordozók iránt, az már érdemi bevételkiesést jelent az orosz hadiköltségvetésnek. Amerika ezt úgy próbálja elérni, hogy azokat az országokat is szankcionálja, amelyek nem hagynak fel az orosz beszerzéssel.
Magyarország azért kapott mentességet, mert Donald Trump elnök figyelembe vette, hogy hazánk energiabeszerzései elenyésző bevételt jelentenek az orosz büdzsének, ellenben Magyarország gazdasága – a földrajzi adottságokból eredően – összeomlana a megfizethető orosz kőolaj és földgáz nélkül. A szankciómentesség emellett kiterjed a paksi atomerőmű bővítésére is, mivel Paks II. az oroszok nélkül nem fejezhető be. Marco Rubio külügyminiszter világossá tette: azt szeretnék, ha Magyarország a számára szükséges áramot elő tudná állítani, ehhez pedig nélkülözhetetlen a paksi beruházás megvalósítása.
A rezsicsökkentés megvédése mellett a másik legnagyobb eredmény a miniszterelnök szerint egy pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodás, amelynek célja, hogy a magyar gazdaságot érő támadásokat ki lehessen védeni több azonnal elérhető pénzügyi eszköz igénybevételével. Fontos, hogy ez nem mentőcsomagot jelent, és nem hasonlítható össze a baloldali kormány által a Nemzetközi Valutaalaptól 2008-ban felvett kölcsönnel, noha az ellenzéki sajtó folyamatosan ezt sugallja.
Magyarország már kialakított ilyen pénzügyi védelmet Kínával, így a washingtoni tárgyalások eredményeképp a világ két legnagyobb gazdasága is Magyarország segítségére tud sietni, ha nyitott és kitett gazdaságát valamilyen külső – spekulatív vagy költségvetést érintő – támadás éri. A pénzügyi védőpajzs, hasonlóan az ilyen támadásokhoz, többféle lehet, a technikai egyeztetések folyamatban vannak.
Részeredményekről már tudunk: hazánk egyebek mellett egy devizaswap-csatorna létrehozásáról szóló egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. A csatorna lényege egyfajta rendelkezésre állás abban az esetben, ha valamelyik partnerországot jelentős gazdasági válság vagy spekulatív támadás érné. Ilyen esetben a felek egy előre meghatározott árfolyamon és összegben devizát cserélnek, orvosolva ezzel a likviditás hiányát.
Már pusztán az amerikai pénzügyi védelem ígérete eltántoríthatja a spekulánsokat a támadásoktól. A devizaswap-megállapodással rendelkező ország megítélése azért jobb, illetve azért védettebb a spekulatív támadásokkal szemben, mivel a hitelminősítők és az árfolyam bezuhanását várók látják, hogy az adott ország devizatartalékainak kimerülésére csekély az esély. Így az érintett országok egyfajta védőpajzsot tartanak egymás köré a devizahiány elkerülésére.
Az ellenzéki narratíva szerint a hitelmegállapodás ezzel szemben teljesen más, mivel a hitelösszeg folyósításának feltételeit a hitelező szabja meg, például az IMF-kölcsön felvételekor a valutaalap súlyos, a lakosságot érintő megszorításokat várt el. A hitelviszony létrejötte után pedig a kölcsönfelvevőnek egyoldalú visszafizetési kötelezettsége van.
Magyarország a rendszerváltás óta fontos befektetési célpontja és kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak. Az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megduplázódott mind a kivitel, mind a behozatal értéke, vagyis a kereskedelmi kapcsolatok folyamatosan bővülnek még annak ellenére is, hogy Joe Biden korábbi amerikai elnök felmondta a hazánkkal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, ami jelentősen növelte az érintett vállalkozások kiadásait.
Magyarország nagyobb értékben exportál, mint importál, kivitelünk legfontosabb árucikkei a gyógyszerek, a gépjárművek és az alkatrészek, hazánkba pedig jelentős értékben érkeznek amerikai gépek és elektronikai eszközök, valamint járműalkatrészek. Németország után az amerikai működő tőke fektet be a legtöbbet Magyarországon, minőségi munkahelyeket teremtve.
Donald Trump és Orbán Viktor arról is megegyezett, hogy a két ország tovább ösztönzi a befektetéseket, ami a magyar vállalatoknak is kedvező helyzetet teremt, ha Amerikában is megvetnék a lábukat. Fontos, hogy az amerikai befektetők kedvelik Magyarországot, és a befektetések jelentős része magas hozzáadott értéket képvisel. Kiemelten nagy az érdeklődés a tengerentúlról az információ- és kommunikációtechnológiai ágazatban, és a szolgáltatói központoknak is vonzó célpont hazánk. Nagyjából százezer embernek adnak munkát az idehaza működő amerikai leányvállalatok. Az amerikai cégek a Nemzeti Befektetési Ügynökség beszámolója szerint kifejezetten elégedettek a magyarországi infrastruktúra fejlettségével, a magasan képzett munkaerő meglétével, de sok befektetőnek Magyarország jelenti a Nyugat és a globális Kelet találkozását.
Az üzleti kapcsolatok további erősítése és a kölcsönös befektetések erőteljesebb ösztönzése is központi téma volt a washingtoni csúcstalálkozón. A konkrét lépésekről még korai lenne átfogó képet kapni, mivel a két ország illetékes hatóságai és szakértői dolgozzák ki a tárgyaló felek szándékai szerint a részleteket. A befektetéseket támogató intézkedések között szinte biztosan szerepel majd a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új megállapodás, illetve az energetika, a hadiipar és a nukleárisenergia-ágazat terén külön ösztönzők is megjelenhetnek.
Noha a hazai ellenzék és Brüsszel próbálja a Trump–Orbán-csúcs jelentőségét erodálni és pusztán politikai akcióként beállítani a találkozót, mondván, a két vezető „nem írt alá semmit”, a valóságban óriási diplomáciai és gazdasági siker a november 7-ei amerikai látogatás. Annak ellenére, hogy a konkrét intézkedések részleteiről csak később kaphatunk átfogó képet, már a két elnök szóbeli megállapodásának is vannak kézzelfogható eredményei.
Az orosz energiabeszerzések mentesítése az amerikai szankciók alól garantálja, hogy a lakosság kiadásai rövid távon ne emelkedjenek az életszínvonalat romboló mértékben. A szakértők ráadásul arra számítanak, hogy az amerikai mentesség az Európai Unióval szemben is erősíti Magyarország pozícióit, vagyis Amerika gyakorlatilag mellénk állt Brüsszellel szemben.
A pénzügyi védőpajzs pedig már a technikai részletek ismerete nélkül is kifejti a hatását: a spekulánsok aligha támadják a magyar eszközöket, illetve a forintot – ezt nemzeti valutánk folyamatos erősödése is bizonyítja. Az árfolyam-stabilitáshoz Amerika jelentős támogatást nyújt. A pénzügyi védőernyő emellett a befektetők és a hitelminősítők szemében is javítja hazánk egyensúlyát, ez elképzelhetetlen lenne, ha az ellenzék narratívája szerint válságban lenne a magyar gazdaság.
Az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése tehát amellett, hogy növeli az ország stabilitását, közép- és hosszú távon érdemben hozzájárul a GDP-növekedéshez, s így végeredményben tágítja a költségvetés mozgásterét az olyan, a családok életszínvonalát javító kormányzati intézkedésekre, mint az édesanyák szja-mentessége vagy a 14. havi nyugdíj bevezetése.
Nyitókép: A hitelminősítők szemében is garancia egy szuperhatalom védelme
Fotó: MTI/Justin Lane
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Elképesztő, mennyire gondolatszegények ezek a szerencsétlen haladárok.
Az energiaárak emelkedése ellen minden magyar család és vállalkozás számára védett árat vezet be a kormány.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Jelentős hódításról számolt be az orosz tárca.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Mindenáron Magyar Péterből akarnak miniszterelnököt kreálni az ukránok.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
A B-52-es bombázó megjelenése az iráni légvédelem jelentős meggyengülését is jelentheti.
