Az ipari termelői árak 2023 áprilisában az egy évvel korábbihoz képest növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva viszont két százalékkal csökkentek. 2023 I. negyedévében mind a szolgáltatások euróban számított exportja, mind az importja nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 538 millió euróval volt több a 2022. I. negyedévinél.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Az ipari termelői árak növekedése bár éves alapon még jelentős, 15,9 százalékos volt, de havi alapon ismét csökkenést mutattak az árak. Regős Gábor szerint ez első ránézésre az árak fokozatos normalizálódását jelenti, az ördög azonban a részletekben rejlik.
Jelentősen eltérő volt ugyanis a belföldi (41,9 százalék) és az export árak (3,3 százalék) emelkedése.
A közgazdász ezt az energiaipar magas belföldi áraival magyarázza, amelyben vélhetően a magas áron bent ragadt szerződések játszanak szerepet, így pedig a magyar vállalkozások a világpiaci folyamatok ellenére is magas áron kapják az energiát, miközben külföldön már kevésbé lehet magasabb áron értékesíteni. Ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi energiaárak egy év alatt 110 százalékkal növekedtek, míg az export energiaárak 20,7 százalékkal csökkentek. Ez egyrészt a magyar export versenyképességét csökkenti, másrészt pedig rámutat egy olyan tényezőre, amely a kiemelkedően magas magyar inflációhoz hozzájárul. Regős ajánlása szerint a magyar ipar versenyképességét tehát nem a forint leértékelésével, hanem a versenyképes energiaárak biztosításával, illetve a kevésbé energiaigényes ágazatok támogatásával lehet elérni.
Mindezeket figyelembe véve meglepőnek tartja a vegyipar árainak 2,6 százalékos mérséklődését. Ugyanakkor kevésbé meglepő az élelmiszeripar 25,3 százalékos áremelkedése, bár itt az ütem már jóval alacsonyabb az előző havi 34,4 százaléknál. Ebben az energiaárak mellett szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelői árak, illetve a profitemelkedések is.
Regős Gábor szerint a világpiaci energiaárak alakulásának megfelelően nem lenne meglepő a következő hónapokban az ipari termelői árak havi alapú további csökkenése sem, ez pedig összességében segítheti az infláció lassulását is.
Regős Gábor szerint az első negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom a várakozásoknak megfelelően kedvezően alakult: az export euróban számított bővülése (12,6 százalék) érdemben meghaladta az importét (5,9 százalék), ami azt is jelenti, hogy a többlet növekedni tudott, azaz az első negyedévben az egyenleg a gazdasági teljesítményt is pozitív irányba módosíthatta.
A nagyobb szolgáltatáscsoportok közül a turizmusban látszik a legnagyobb érdekesség: az export értéke a várakozásoknak megfelelően nagymértékben, 24,9 százalékkal nőtt, azonban az import bővülése ennél is nagyobb mértékű, 44,6 százalékos volt. Az elemző szerint ez egyrészt mutatja, hogy a koronavírus után fokozatosan épül vissza a nemzetközi turizmus, másrészt pedig rávilágít arra, hogy a belföldi turizmus csökkenése nem kizárólag a magyarok mérséklődő vásárlóerejére vezethető vissza, hanem arra is, hogy sokan inkább külföldre utaznak.
Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős egyenlegjavulás történt a szállítási szolgáltatásoknál: az export értéke 39,3, az importé 12,9 százalékkal nőtt egy év alatt. Kedvezőtlen hírek érkeztek ugyanakkor az üzleti szolgáltatások irányából, itt romlott is az egyenleg: az export értéke 6,7, míg az importé 2,8 százalékkal csökkent.
Összességében tehát a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege az első negyedévben javult. Ezt azért is tartja fontosnak a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, mert a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelentősebb része a szolgáltatásoknál jelenik meg, így a szolgáltatások exportjának erősödése lehet a gazdasági felzárkózás egyik kulcseleme.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Szürreális jelenetek zajlottak le a fővárosi közgyűlésen, amikor a nyugdíj adóztatási tervükről kérdeztük a Tisza Párt képviselőit. Riportunk.
A 49 éves férfit akkor késelték halálra, amikor hősiesen megpróbált megvédeni egy férfit és egy gyereket.
