A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Még nem lélegezhetett fel a magyar gazdaság, erről beszéltek a Mandiner által megkérdezett elemzők. Magyarország gazdasági növekedése várhatóan még nem indult meg látványos ütemben felfelé, negyedéves alapon a lapunk által készített minikonszenzus szerint 0 és 0,5 százalék között alakulhatott a GDP-bővülés. Éves alapon már pozitívabb a kép, de ez sem sok bizalomra adhat okot. Viszont jövőre már biztosan jobb számokkal találkozhatunk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közli első becslését a 3. negyedéves GDP-adatról.
A Mandinernek nyilatkozó elemzők szerint így alakult a gazdasági növekedés: az előző negyedévhez képest Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának igazgatója szerint 0, Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint 0,2, Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint pedig 0,5, százalékos,
míg az előző év azonos időszakához képest
Molnár Dániel ugyanakkor rámutatott, hogy a szokottnál is nagyobb a bizonytalanság, jelentősek a kockázatok, és lehetséges, hogy ismét negatív meglepetést láthatunk.
Varga Zoltán szerint a termelési oldalon az ipari termelés továbbra is visszahúzza a gazdaságot, a külső kereslet változatlanul visszafogott. A mezőgazdaság is gyengén teljesíthetett.
A gyenge iparral az MBH és az MGFÜ elemzői is egyetértenek. Árokszállási Zoltán kérdésünkre rámutatott: a második negyedévhez képest az augusztusig beérkező ipari, kiskereskedelmi és főleg építőipari adatok összességében sajnos rosszabb képest festenek a magyar gazdaságról, és a mezőgazdaság sem teljesíthetett valami fényesen, ezért negyedéves alapon csak stagnálás körüli helyzet valószínű.
Ezt is ajánljuk a témában
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
Az elemzők egyöntetűen úgy látják, hogy a szolgáltatások, a felhasználási oldal húzza fel az adatokat. A felhasználási oldalon a belső fogyasztás tovább bővülhetett, mely az előző negyedévekben is megmentette a hazai gazdaságot a technikai recessziótól.
„Azt gondoljuk, hogy felhasználási oldalon továbbra is a háztartások fogyasztása húzhatta felfelé a növekedést, míg a beruházások valószínűleg ismét nagy mínuszt fognak mutatni, habár negyedéves alapon mérséklődhetett a visszaesés. Termelési oldalon az egyes ágazatok havi teljesítménye alapján azzal számolunk, hogy a kereskedelem és a szolgáltatások pozitívan, az ipar és az építőipar pedig negatívan járulhatott hozzá a növekedéshez. Ami a negyedik negyedévet illeti, itt már jobb teljesítményre számítunk, mivel a fogyasztás a kormányzati intézkedések miatt tovább élénkülhet, ami várhatóan a kiskereskedelemben is le fog csapódni az ünnepi időszak forgalmában. Eközben a beruházások oldaláról is lassú stabilizálódás kezdődhet el az év végével már” – válaszolta az MBH elemzési centrumának igazgatója.
Molnár Dániel is úgy látja, hogy a július-augusztusi adatokból kiindulva a kiskereskedelem, az ipar és az építőipar sem tudott növekedni a második negyedévhez képest, ugyanakkor az iparban és az építőiparban is augusztusban átmeneti tényezők járultak hozzá a gyengébb teljesítményhez.
Előbbi esetében a szokásosnál hosszabb nyári leállás az autóiparban, míg utóbbiban az egyéb építmények gyengébb teljesítménye az állami projektekhez kapcsolódóan, amely hatás fennmaradását nem indokolják a szerződésállományi adatok.
Ezek kifutásával a szeptemberi adatok – amelyeket még nem ismerünk – jelentősen javíthatják az összképet, miközben a 9. havi adatot a tavaly őszi árvízhelyzet okozta alacsony bázis is felfelé húzza. A harmadik negyedévben ezen felül számolni kell már az Otthon Start Program nyomán felpörgő ingatlanpiac hatásával is, amelynek egy része a kiskereskedelemben is lecsapódhatott, miközben a turizmus ágazat is kedvező számokat hozott.
„Emellett azzal is számolunk, hogy a második negyedévvel szemben a szárazság miatt a mezőgazdaság is kisebb mértékben húzhatta vissza a gazdaság teljesítményét. Rövid távon mindenképpen a fogyasztás húzhatja a gazdasági növekedést. Ezt segíti a családtámogatások bővülése, a reálbérek fennmaradó dinamikája. A hosszabb távú növekedést ugyanakkor – kis, nyitott gazdaságként – a külső kereslet fogja befolyásolni. A német fiskális élénkítés hatása a jövő évtől megjelenhet a gazdaságban, de az orosz-ukrán háború lezárása az energiaárak mérséklése és a bizonytalanság csökkentése révén is javíthatja a gazdasági kilátásokat. A növekedési dinamika ütemét ugyanakkor döntően az fogja befolyásolni, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben tud alkalmazkodni a zajló technológia változásokhoz, mennyire tudja kihasználni a mesterséges intelligenciában, a zöld átállásban rejlő lehetőségeket, illetve mennyire tud átállni a magasabb hozzáadott értékű termelésre, és a kkv-szektor termelékenysége milyen ütemben tud fejlődni” – összegezte.
Kapcsolódó vélemény
Faktum
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Az MBH elemzői a negatív kilátások miatt lefelé módosították korábbi előrejelzésüket az idei évre. 0,8 százalék helyett már csak 0,5 százalékos reál GDP-növekedés prognosztizálnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezúttal a saját pártja rántotta le a leplet Magyar Péter tervéről: a Tisza Párt megszüntetné a fix 3 százalékos lakáshitelt.
„A kilátásokat tekintve azonban már optimistábbak vagyunk. Jövőre felhasználási oldalon a fogyasztás növekedése gyorsulhat, a beruházások pedig már várhatóan nem fogják visszafogni jövőre a növekedést. A termelési oldalt támogathatják a 2025 végén és 2026 elején beinduló akkumulátor- és autóipari gyárak és az építőipar is – utóbbi a különböző kormányzati intézkedések és az Otthon Start Program miatt is lendületet kaphat. A kormányzati fogyasztást élénkítő intézkedések (amelyek közül a legfontosabbak az édesanyák SZJA mentessége, a fegyverpénz várható kifizetése, illetve a családi adócsökkentés) a várhatóan némileg gyorsuló béremelkedési ütem mellett erőteljes fogyasztásbővülést okozhatnak jövőre. Eközben a költségvetés pozíciója régiós összehasonlításban továbbra sem túlságosan kedvezőtlen. A külső kereslet javulása és a belső folyamatok pozitív alakulása esetén úgy gondoljuk, hogy jövőre 2,9 százalékkal nőhet a magyar gazdaság” – fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Varga Zoltán is bízik abban, hogy az idei év utolsó, de leginkább a jövő év első, második negyedévében megkezdhetik a termelést az új gyártói kapacitások, illetve a jövő évben a beruházások volumenében is növekedés várható.
Várakozásunk szerint 2026-ban a külső keresletben is javulás lehet, mely részben a német infrastrukturális és védelmi fejlesztéseknek lesz köszönhető. A 4. negyedévben is 0,2 százalékos GDP-bővülést várunk, így az idei évben 0,6 százalékos lehet a gazdasági növekedés Magyarországon
– vélte.
Molnár Dániel hozzátette: a negyedik negyedévben érdemi gyorsulásra lenne szükség – negyedéves bázison 1 százalékos növekedésre – ahhoz, hogy az éves ütem 0,8 százalékot tegyen ki. Ebben a beruházások fordulata, a BMW gyár elindulása, valamint a külső kereslet alakulása segíthet, miközben felhasználási oldalról a családtámogatások bővítése nyomán a fogyasztás húzóereje továbbra is fennmaradhat. Szintén kedvező előjel, hogy az elmúlt hónapokban fokozatosan, de trendszerűen javult úgy a háztartások, mint a vállalatok bizalma. A gyorsabb negyedik negyedéves növekedés a jövő évi gazdasági pálya kapcsán is kedvező alapot jelentene az áthúzódó hatás miatt.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Azok az intézmények, amelyek ebben a nemzetközi elismerésben részesülnek, nemcsak a szakmai elköteleződés és szenvedély példái, de a kiválóságot is új szintre emelik.
„Mondjuk, fogalmam sincs, milyen ügyben, mert a »személyiségzavaros teológina« aligha ütközik a BTK-ba” – fogalmazott a publicista.
A tiszás nyugdíjszakértő egyértelműen fogalmazott.