Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint 2025 „erős év” volt, ugyanakkor több kulcskérdésben még nem zárultak le a politikai folyamatok.
Szánthó Miklós úgy értékeli, az év fókuszában a szuverenitás védelme, az ideológiai küzdelmekben való helytállás, valamint a 2026-os országgyűlési választásra történő felkészülés állt. A központ álláspontja szerint a politikai idény érdemi tétjei most futnak fel igazán, és a következő hónapokban érkezik el az a szakasz, amikor a szereplők már egyre kevésbé tudják elkerülni a nagy horderejű döntéseket.
A főigazgató a Magyar Nemzetnek adott interjúban arra is kitért, hogy a központ tervei szerint jövő tavasszal ismét megrendezik a CPAC Hungaryt, amelyet az elmúlt években a nemzetközi jobboldal egyik legfontosabb találkozóhelyeként pozicionáltak. Szánthó szerint a rendezvény folytatása illeszkedik abba a stratégiába, amely a nemzetközi térben is láthatóvá kívánja tenni a szuverenitáspárti politikai irányvonalat.
A főigazgató szerint az ország előtt álló kihívások értelmezése áll, a kormányzati és ellenzéki mozgásterek mellett pedig hangsúlyosan megjelenik a 2026-ig hátralévő időszak politikai logikája.
Ebből adódóan a következő időszakban a viták fókusza mindinkább a választók számára is közvetlenül érzékelhető, anyagi és társadalompolitikai kérdésekre tolódik.
Szánthó Miklós szerint a szuverenitás kérdése ma már nem csupán a napi politikai viták része, hanem Európában egy mélyebb, civilizációs törésvonal mentén értelmezhető, amely hosszú távon is meghatározhatja a kontinens jövőjét.
„Egyértelműen ott, hogy Európa megmarad-e európainak, Magyarország megmarad-e magyar országnak, vagy feloldódik egy kívülről vezérelt, identitás nélküli globalista birodalomban. A liberálisok »ajánlata« anno igencsak egyszerűnek és vonzónak tűnt: elhitették, hogy a politikát lehet világnézetileg semleges alapon csinálni, és hogy ezért a politikát hagyjuk csak rájuk, »szakértőkre«, ők majd hozzák a gazdasági teljesítményt” – tette hozzá.
Csakhogy ez az egész hazugság volt. Idejekorán erre világított rá Csurka István, mikor azt mondta, hogy »a szakértelem bolsevista trükk«. A semlegességi mantrával lényegében elfoglalták a kultúrát, a tudatipart, a megszorításokra alapozó neoliberális doktrinerség pedig, ami most a Tisza képében akar visszajönni Magyarországon, képtelen volt sikeres gazdaságpolitikát csinálni
– mondta a főigazgató.
Nemzetközi viszonylatban a Szánthó Miklós szerint a jobboldali hálózatok erősödése akár át is alakíthatja a politikai erőviszonyokat Európában. Meglátása szerint „van remény”, aminek éppen a magyar jobboldal az egyik motorja –, de nem szabad a vágyvezérelt gondolkodás csapdájába sem esni.
„Nyugat-Európában ma nincs valós demokrácia, nincs véleményszabadság, a régi elitek mindent megtesznek az általuk uralt intézményeken keresztül, hogy megakadályozzák a rezsimváltást. Persze, ott van már Babis vagy Fico Magyarország mellett, de Lengyelországban felszámolták a jogállamot, Ausztriában hiába nyer, kormányra nem kerülhet az FPÖ, ahogy Hollandiában Wilders még kormánytag sem lehetett, az AfD a betiltás szélén áll, Le Pen nem indulhat a következő választáson Franciaországban. Utóbbi, mint alapító tagállam a kulcs szerintem: ha ott a Le Pen helyett indítani tervezett Jordan Bardella győzni tud – pontosabban: engedik győzni – a ’27-es elnökválasztáson, az trendfordító lehet. Ha nem, Nyugat-Európa elveszett” – tette hozzá.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
***
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan befolyásolják az erőviszonyokat a Tisza Párt gazdasági tervei? Sikeres volt-e a Fidesz digitális honfoglalása? Szükség lenne-e miniszterelnök-jelölti vitára? Vitainterjú Kiszelly Zoltánnal és Nagy Attila Tiborral.
Mérlegre kerültek a Tisza elnökének nemzetközi kapcsolatai.
A Plzeňi Kerületi Bíróság és a Prágai Fellebbviteli Bíróság is elutasította a kérelmét.
A német cég drónjai problémákba ütköztek a frontvonal közelében végrehajtott tesztelések során.
Pénzügyi nyomásgyakorlás és politikai beavatkozás a menüsoron.
Ha ez a fejlesztés megvalósul, olyan előnye lesz hazánknak, amely mindenre hatással lesz.
Ellátási válság alakulhat ki.
Két célja is van ezzel a kormánynak.
Az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint ismét belengetné a kereskedelmi fegyvert Grönland miatt az Egyesült Államok ellen. A jelek szerint viszont az egész csak kommunikáció, és ezúttal sem merik majd bevetni a páncélököl becenevű eszközt. A Világgazdasági Fórum viszont megkavarhatja a dolgokat.
A Blikk szerint beigazolódni látszik a legtragikusabb forgatókönyv.
