Szánthó Miklós szerint a szuverenitás kérdése ma már nem csupán a napi politikai viták része, hanem Európában egy mélyebb, civilizációs törésvonal mentén értelmezhető, amely hosszú távon is meghatározhatja a kontinens jövőjét.
„Egyértelműen ott, hogy Európa megmarad-e európainak, Magyarország megmarad-e magyar országnak, vagy feloldódik egy kívülről vezérelt, identitás nélküli globalista birodalomban. A liberálisok »ajánlata« anno igencsak egyszerűnek és vonzónak tűnt: elhitették, hogy a politikát lehet világnézetileg semleges alapon csinálni, és hogy ezért a politikát hagyjuk csak rájuk, »szakértőkre«, ők majd hozzák a gazdasági teljesítményt” – tette hozzá.
Csakhogy ez az egész hazugság volt. Idejekorán erre világított rá Csurka István, mikor azt mondta, hogy »a szakértelem bolsevista trükk«. A semlegességi mantrával lényegében elfoglalták a kultúrát, a tudatipart, a megszorításokra alapozó neoliberális doktrinerség pedig, ami most a Tisza képében akar visszajönni Magyarországon, képtelen volt sikeres gazdaságpolitikát csinálni
– mondta a főigazgató.
Nemzetközi viszonylatban a Szánthó Miklós szerint a jobboldali hálózatok erősödése akár át is alakíthatja a politikai erőviszonyokat Európában. Meglátása szerint „van remény”, aminek éppen a magyar jobboldal az egyik motorja –, de nem szabad a vágyvezérelt gondolkodás csapdájába sem esni.