Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Elképesztő mértékben nőttek Magyarország költségvetésének bevételei az idei első félévben, különösen a második negyedévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közzétett adataiból. A második negyedévben ráadásul olyan történt, amelyre legutóbb 2019-ben volt példa: negyedéves alapon többletet generált a költségvetés, mégpedig akkorát, amelyet legutóbb 8 éve tudott felmutatni a büdzsé. Sőt, 1999 óta ez a legjobb eredmény!
Úgy tűnik, hogy egyelőre hiába vízionáltak államcsődöt és összeomló költségvetést a baloldali megmondóemberek, egyelőre a büdzsé köszöni szépen, remekül van.
GDP-arányosan ugyanis 2,2 százalékos szufficit mutatkozott a kormányzati szektor egyenlegében, ez 480 milliárd forint többletet jelent, ami pedig az egész féléves eredményt szépen korrigálta, így a féléves hiány mindössze 310 milliárd forint volt, a GDP 0,7 százaléka.
Ezt is ajánljuk a témában
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
2025 II. negyedévében 2024 azonos időszakához képest:
Az első félévben az összbevétel 1713 forinttal, 10,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb értékkel, 523 milliárd forinttal a termeléshez kapcsolódó adók bővültek. Az áfabevétel emelkedése 416 milliárd forint volt. A jövedelemadó-bevételek 475 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 381 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit. Az egyéb bevételek 333 milliárd forinttal növekedtek.
A bevételi soron tehát több tétel is jelentősen javult, nem csak egy dolog járult hozzá a bővüléshez.
A kiadásoknál elsősorban a kifizetett munkavállalói jövedelem nőtt, 435 milliárddal, a pénzbeni társadalmi juttatások 262, a folyó termelőfelhasználás 172, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 27 milliárddal nőtt. Ez jóval kisebb ütemű emelkedés, mint várni lehetett.
Kiemelendő, hogy a kamatkiadások 217 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal csökkentek. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 203 milliárd forinttal, 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
A kormányzati szektor egyenlegének 4 negyedéves gördülő átlaga -3,4 százalékra javult ezzel,
ami szintén öt éve nem látott adat.
Nem csoda, hogy erre az adatra még az elemzők is felkapták a fejüket. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint is rendkívül kedvező adatokról van szó. Kiemelte: 2019 óta nem volt ennél kedvezőbb a költségvetés.
Ugyanakkor – mint rámutatott – a második félévben jelentős hiánynövelő kormányzati intézkedések lépnek életbe, a családi adókedvezmény 50 százalékos emelése júliustól, a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége októbertől egyaránt számottevően mérsékli a bevételeket, miközben a költségvetési szféra bérrendezései (pedagógusok, önkormányzati, kormányzati tisztviselők) a kiadási oldalon jelentkeznek plusz tételként, miközben a Demján Sándor Program elemei is egyre hangsúlyosabban jelennek meg.
„Ezek hatását is figyelembe véve arra számítunk, hogy idén az ESA-szemléletű hiánymutató éves szinten mérséklődhet a tavalyi évhez képest, a GDP 4,4 százalékán alakulhat. A családtámogatások bővítése januártól folytatódik, miközben az Otthon Start Program költségvetési hatása is 2026-ben jelentkezik, ezen hatásokat ugyanakkor ellensúlyozza, hogy mérséklődnek a kamatkiadások, miközben a gazdasági növekedés is várhatóan élénkül jövőre. Ezen hatásokat is figyelembe véve arra számítunk, hogy 2026-ban tovább csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, 4 százalék közelébe, amely mellett az államadósság-ráta is mérséklődésnek indulhat” – összegezte.
Hasonló véleményen van Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is, aki szintén jelentős meglepetésről számolt be.
„Az adatot megelőzően a fő kérdés az volt, hogy a hiányt sikerült-e lejjebb faragni a tavalyi szinttől vagy az emelkedett. Ehhez képest, nem hogy a hiányt sikerült csökkenteni a tavalyi második negyedévet jellemző 2,3 százalékos szintről, de egy 2,2 százalékos többletet produkált a költségvetés” – mondta.
Vélekedése szerint
a mostani adat tehát egy kifejezetten szigorú költségvetési politikáról (és semmiképp sem fiskális alkoholizmusról) árulkodik. Kérdés persze, hogy ez az év második felében is így tud-e maradni közeledve a választásokhoz.
„Ez azért is fontos, mert a magyar kockázati megítélés szempontjából az egyik kulcstényező a költségvetési helyzet – bár a tavalyi hiány több régiós országnál (Lengyelország, Románia, Szlovákia) is kedvezőbb volt, de azértmég bőven van hova csökkenteni. Arra semmiképpen sem számítok, hogy az év egészében megmaradjon az első félév 0,7 százalékos hiánya, hiszen a IV. negyedik negyedév általában mindig magasabb hiányt hoz, de talán a mai adattal közelebb kerültünk ahhoz, hogy az éves hiány a tavalyihoz képest csökkenjen. Persze ehhez azért továbbra is kell a fegyelmezett fiskális politika” – tette hozzá.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a rendőrség az egyik késelés helyszínéről a másikra igyekezett, a választópolgároknak sikerült elhárítaniuk a veszélyt: nem lett AfD-s polgármestere a városnak. Francesca Rivafinoli írása.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Az október 6-án életbe lépett kedvezményes hitelek révén a cégek régóta halasztott fejlesztéseket és beruházásokat hajthatnak végre.
Balásy Zsolt lelkesen is kérdezgette Zsiday Viktort ruandai kalandjairól.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint Románia fenntarthatatlan gazdasági pályán van.
A fizetési plafon bevezetése csökkenthetné a Premier League versenyképességét.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
„Nincs új a nap alatt” – fogalmazott a külügyminiszter.
Ezért duplán kár volt odamenni...
