A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
„Jelenleg Ukrajna költségvetésében a saját bevételek éppen csak a háborút fedezik, minden mást (nyugdíjak, tanárok, orvosok, infrastruktúra) külső forrásból fizetnek. A többek között az adóbevetélekből származó belső források a kiadások kb. 55-60%-át teszik ki, a maradék 40-45%-ot külső forrásból kell összerakni. 2025-ös évre ráadásul egy kb. 38-40 milliárd dollárnyi költségvetési hiányt kell betömni.
2025-ben az ukrán vezetés már kénytelen volt drasztikus lépésekre kényszerülni – pl. 1,5%-ról 5%-ra emelte a hadiadót, a bankok extraprofitadóját pedig 50%-ra. Azonban 2025-re a korábbi külső finanszírozás szinte teljes egészében hitelek formájában történt. Ukrajna eladósodottsága emiatt 2025-re történelmi csúcsra ért, és meghaladta a 100%-ot GDP arányosan. Becslések szerint az év végéig ez akár a 105-110%-ot is elérheti. Így viszont egyre nehezebb további külső hiteleket szerezni az ország finanszírozására.
USA már nem ad pénzt (és korábban is alapvetően elsősorban fegyvereket adtak, nem pénzt), és úgy tűnik Európa sem tud. Ha a külső hitelek folyósítása akár csak egy hónapot is csúszik (lásd vétók vagy washingtoni viták), Ukrajnának pénzt kell nyomtatnia, ami azonnali hiperinflációhoz vezethet.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során. Azonban ahogy egy másik elemzésemben leírtam, a négy évig befagyasztott orosz szuverén vagyon elvétele nem megoldás, hanem hosszú távon sokkal több problémát teremt, mint amennyit rövid távon megold.”
Nyitókép: Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
