Összeomlik a magyar gazdaság a baloldal szerint, mutatjuk a számokat

A magyar gazdaság helyzetéről általában lesújtó képet szoktak festeni a politikai térfél bal oldalán, válságos helyzetről, hanyatlásról, gazdasági összeomlásról szoktak írni, beszélni. A Magyar Nemzet összegyűjtötte a legfontosabb gazdasági adatokat – az államadósságot, a költségvetési hiányt, a külkereskedelmi mérleget és a tartalékokat – ez alapján világos kép alakul ki.

A költségvetés hiánya annak ellenére csökken, hogy rendkívül rossz a magyar gazdaságot körülvevő környezet, dúl a háború a szomszédban, az uniós szankciók rendkívüli károkat okoznak, súlyos nemzetközi energiaválság alakult ki, a koronavírus-járvány még mindig érezteti a hatását. A pandémia elleni küzdelemben megemelkedett a hiány:

a tavalyi 4,9 százalék után idén – a tervek szerint – 3,9 százalék lehet. 2023-ban – várhatóan – csaknem 3 400 milliárd forintot költ az állam a családokra, majdnem 1 400 milliárdot honvédelemre, 2 800 milliárdot az oktatásra és szinte ugyanennyit az egészségügyre.

Az államadósság mértéke kedvezőbb az uniós átlagnál

Az államadósság is csökken: 2021-ben 76,8 százalék volt a GDP-arányos mutató, tavaly 73,5 százalékra mérséklődött, idén pedig 69,7 százalék lehet. A lap emlékeztetőül megjegyzi: 2010 második negyedévében, vagyis a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás időszakának végén Magyarország államadóssága a GDP 83,6 százaléka volt. Az EU átlaga tavaly 86,9 százalék lehetett, az eurozónáé pedig még ennél is magasabb, 94,3 százalék.

Az egyes országokat vizsgálva pedig még egyértelműbb a helyzet: tavaly Görögországban 174, Olaszországban 146,5, Spanyolországban 114,8, Franciaországban 112,2, Portugáliában 115,2, Belgiumban 105,1 százalék lehetett az államadósság.

A külkereskedelmi mérlegünk többletet mutathatna

Az energiadrágulás – amelynek legfontosabb oka az unió szankciós politikája – nagyon rosszul érinti a magyar gazdaságot. A magyar energiaimport értéke a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére 10 százalékra is ugorhatott, így egy év alatt 6,8 helyett 16,5 milliárdot fizethettünk az energiáért. Enélkül a költségvetés és a külkereskedelmi termékegyenlegünk is többletet mutatna,

a várható 5 százalékos hiány helyett. A költségvetés pedig 0,1 százalékos pluszt mutathatna fel idén a becslésekben szereplő 3,9 százalékos deficit helyett. Ha tehát az energiaszámla kisebb lesz, a mozgástér is nő. Tavaly 16,5 milliárd eurót vitt el az energia, idén az összeg a negyedével csökkenhet, 12 milliárd euróra mérséklődhet a kiadás.

Még soha nem rendelkeztünk ilyen magas devizatartalékkal

Nagyon lényeges, hogy a kormány garantálni tudja a magyar gazdaság iránti piaci bizalmat, ezzel pedig az ország finanszírozását. Ez a lap szerint annak idején a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült, a mostani kabinetnek viszont igen. Decemberben és januárban az adósságkezelő összesen 4,25 milliárd dollárt, majdnem 1600 milliárd forintot vont be a finanszírozásba. A kibocsátott magyar devizakötvények iránt háromszoros volt a kereslet. Január elejére

Hazánk még soha nem rendelkezett ilyen magas devizatartalékkal, ma nagyobb a tartalékunk, mint 2008 végén, amikor arra kényszerült az ország, hogy – a baloldal elhibázott válságkezelése miatt – a Nemzetközi Valutaalaptól 12,3 milliárd eurós és az Európai Uniótól 6,5 milliárd eurós devizakölcsönt vegyen fel.

Nyitókép: Az épülő BMW-gyár Debrecenben 2022. október 10-én. MTI/Czeglédi Zsolt