A magyar gazdaság helyzetéről általában lesújtó képet szoktak festeni a politikai térfél bal oldalán, válságos helyzetről, hanyatlásról, gazdasági összeomlásról szoktak írni, beszélni. A Magyar Nemzet összegyűjtötte a legfontosabb gazdasági adatokat – az államadósságot, a költségvetési hiányt, a külkereskedelmi mérleget és a tartalékokat – ez alapján világos kép alakul ki.
A költségvetés hiánya annak ellenére csökken, hogy rendkívül rossz a magyar gazdaságot körülvevő környezet, dúl a háború a szomszédban, az uniós szankciók rendkívüli károkat okoznak, súlyos nemzetközi energiaválság alakult ki, a koronavírus-járvány még mindig érezteti a hatását. A pandémia elleni küzdelemben megemelkedett a hiány:
2021-ben 7,1 százalék volt, azóta viszont egyre csökken,
a tavalyi 4,9 százalék után idén – a tervek szerint – 3,9 százalék lehet. 2023-ban – várhatóan – csaknem 3 400 milliárd forintot költ az állam a családokra, majdnem 1 400 milliárdot honvédelemre, 2 800 milliárdot az oktatásra és szinte ugyanennyit az egészségügyre.
Az államadósság mértéke kedvezőbb az uniós átlagnál
Az államadósság is csökken: 2021-ben 76,8 százalék volt a GDP-arányos mutató, tavaly 73,5 százalékra mérséklődött, idén pedig 69,7 százalék lehet. A lap emlékeztetőül megjegyzi: 2010 második negyedévében, vagyis a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás időszakának végén Magyarország államadóssága a GDP 83,6 százaléka volt. Az EU átlaga tavaly 86,9 százalék lehetett, az eurozónáé pedig még ennél is magasabb, 94,3 százalék.
Eszerint a magyar államadósság mértéke már most is jóval kedvezőbb az uniós átlagnál.
Az egyes országokat vizsgálva pedig még egyértelműbb a helyzet: tavaly Görögországban 174, Olaszországban 146,5, Spanyolországban 114,8, Franciaországban 112,2, Portugáliában 115,2, Belgiumban 105,1 százalék lehetett az államadósság.
A külkereskedelmi mérlegünk többletet mutathatna
Az energiadrágulás – amelynek legfontosabb oka az unió szankciós politikája – nagyon rosszul érinti a magyar gazdaságot. A magyar energiaimport értéke a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére 10 százalékra is ugorhatott, így egy év alatt 6,8 helyett 16,5 milliárdot fizethettünk az energiáért. Enélkül a költségvetés és a külkereskedelmi termékegyenlegünk is többletet mutatna,
a mérleg tavalyi egyenlege GDP-arányosan 1,2 százalékos szufficittel zárt volna