Számottevő, 2,4 milliárd eurós többlettel zárt a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett KSH-adatok alapján. Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva. A turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült euróban számolva.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Számottevő, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett friss KSH-adatok szerint.
Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva.
A KSH ezzel kapcsolatban nem közöl árváltozást, csak értékindexet, anélkül pedig nem lehet megmondani, hogy a szolgáltatás-külkereskedelem alakulása milyen szerepet játszott az első negyedéves gazdasági teljesítményben.
Az importoldalon egyedül a turizmus és az üzleti szolgáltatások nőttek, előbbi közel 40 százalékkal, vagyis a magyarok nagy számban utaztak külföldre, ahol az előző év azonos időszakához képest több mint 200 millió euróval költöttek többet. A szállítási szolgáltatások értékének 12,6 százalékos visszaesése ellenben a termékimport csökkenéséhez köthető, illetve szerepet játszhatott benne az árváltozás is.
Ezzel szemben exportoldalon csak a szállítási szolgáltatások – a termékkivitel mérséklődése nyomán –, illetve a kis súlyú kormányzati szolgáltatások értéke csökkent. Miközben a turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült az euróban kifejezett értékek alapján. Előbbi esetében a turisztikai statisztikában is megjelenő külföldi vendégszám emelkedése húzódik meg.
A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg többletének közel harmadáért ezzel együtt is a szállítási szolgáltatások voltak a felelősek, a turizmus súlya, az egyenleg romlása ellenére is, megközelítette a 25 százalékot, míg az üzleti szolgáltatások hányada 20 százalék volt.
A szolgáltatásexportunk a legfontosabb célpiacok közül csak az USA, az Egyesült Királyság, illetve Románia irányába nem nőtt, miközben a Németországba irányuló kivitel 10 százalék feletti bővülést mutatott.
A szolgáltatás-külkereskedelem alakulása kiemelten fontos a növekedés szempontjából. Habár a forgalom értéke elmarad a termék-külkereskedelmétől – exportoldalon nagyságrendileg annak negyede, importoldalon pedig ötöde –, a külkereskedelmi egyenleg többletében jelentős szerepet játszanak a szolgáltatások.
Immár 2009 óta nem volt olyan negyedév, amikor a GDP-ben a szolgáltatásegyenleg hiányt mutatott volna. A termék-külkereskedelmi forgalom alakulására jelenleg a visszafogott külső kereslet, elsősorban a német gazdaság problémái vannak kihatással, amely például a szállítási szolgáltatásokon keresztül a szolgáltatás-külkereskedelmet is visszafogja.
Ugyanakkor a szolgáltatáskivitelben – habár továbbra is elsősorban Németországba irányul – a német gazdaság súlya érdemben alacsonyabb, 20 százalék alatti, így tehát ezen a téren kevéssé vagyunk kitéve legfontosabb felvevőpiacunknak.
Másrészről ez év elején a külföldi turisták száma is tovább emelkedett, akiknek a magyarországi költése szolgáltatásexportként jelenik meg a statisztikában.
A nemzetközi turizmus kedvező teljesítménye várakozásaink szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat, így pedig a termék-külkereskedelemmel szemben, az üzleti szolgáltatások visszafogott teljesítménye mellett is, a szolgáltatás-külkereskedelem idén is támogathatja a gazdasági növekedést.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
