Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Számottevő, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett friss KSH-adatok szerint.
Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva.
A KSH ezzel kapcsolatban nem közöl árváltozást, csak értékindexet, anélkül pedig nem lehet megmondani, hogy a szolgáltatás-külkereskedelem alakulása milyen szerepet játszott az első negyedéves gazdasági teljesítményben.
Az importoldalon egyedül a turizmus és az üzleti szolgáltatások nőttek, előbbi közel 40 százalékkal, vagyis a magyarok nagy számban utaztak külföldre, ahol az előző év azonos időszakához képest több mint 200 millió euróval költöttek többet. A szállítási szolgáltatások értékének 12,6 százalékos visszaesése ellenben a termékimport csökkenéséhez köthető, illetve szerepet játszhatott benne az árváltozás is.
Ezzel szemben exportoldalon csak a szállítási szolgáltatások – a termékkivitel mérséklődése nyomán –, illetve a kis súlyú kormányzati szolgáltatások értéke csökkent. Miközben a turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült az euróban kifejezett értékek alapján. Előbbi esetében a turisztikai statisztikában is megjelenő külföldi vendégszám emelkedése húzódik meg.
A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg többletének közel harmadáért ezzel együtt is a szállítási szolgáltatások voltak a felelősek, a turizmus súlya, az egyenleg romlása ellenére is, megközelítette a 25 százalékot, míg az üzleti szolgáltatások hányada 20 százalék volt.
A szolgáltatásexportunk a legfontosabb célpiacok közül csak az USA, az Egyesült Királyság, illetve Románia irányába nem nőtt, miközben a Németországba irányuló kivitel 10 százalék feletti bővülést mutatott.
A trendeket mozgató folyamatok
A szolgáltatás-külkereskedelem alakulása kiemelten fontos a növekedés szempontjából. Habár a forgalom értéke elmarad a termék-külkereskedelmétől – exportoldalon nagyságrendileg annak negyede, importoldalon pedig ötöde –, a külkereskedelmi egyenleg többletében jelentős szerepet játszanak a szolgáltatások.