A válságok folytatódnak

„Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban az oroszellenességet tovább növelte. Bejelentette, hogy az Oroszországban élő kisebbségek – a tatárok, a kalmükök, a baskírok és a jakutok – ukrán támogatással szakadjanak el Oroszországtól, és váljanak önálló országokká. Moszkva még nem reagált a felhívásra. Ezekből a nemzeti kisebbségekből Ukrajnában is élnek, igaz, jóval kevesebben.

Svédország, amely a tömeges migráció révén komoly belső problémákkal küzd, 18 százalékkal növeli katonai kiadásait 2026-ban.

Az Európai Unió gőzerővel dolgozik az Oroszországgal szembeni újabb, 19. szankciós csomagon. Az egyik cél az orosz turizmus kiszorítása Európából. Amíg ezeket az elképzeléseket az észak- és a kelet-európai országok támogatják, a turizmust fő bevételi forrásként kezelő déliek, a spanyolok, a portugálok, a franciák, az olaszok és a görögök ellenzik.

Brüsszel újra elővette a Nyugaton lévő orosz vagyon elkobzását és részletekben átadását Ukrajnának. Az az elképzelés, hogy ezt Ukrajna a háború utáni orosz jóvátételből fizesse vissza. Az, hogy ennek a javaslatnak mekkora a realitása, más kérdés. Az oroszok válasza az volt, hogy ez Moszkva számára elfogadhatatlan, és megfelelő válaszlépéseket fog tenni.

Az EU amerikai nyomásra követeli, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket ne lehessen a jövőben működtetni. Ez német érdekeket is súlyosan veszélyeztet. Egyben feltételezi, hogy Európa nem az olcsóbb orosz földgázt, hanem a drágább amerikai palagázt fogja beszerezni.

Brüsszel szintén USA nyomásra fontolgatja a fellépést Kína és India ellen, mivel mindkét ország nagy mennyiségben vásárol orosz nyersanyagokat. Nyilvánvaló, hogy egy esetleges fellépés válaszlépéseket fog kiváltani.”

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád