EU vs USA: kirobbanhat a transzatlanti kereskedelmi háború

Tapintható a feszültség az Európai Unió és az USA között. A szikra a lőporos hordó mellett a Joe Biden által bejelentett 396 milliárd dolláros belső piaci gazdaságélénkítő csomag és törvény volt, amely egyfelől hatalmas befektetés az amerikai elektromos járműiparba, másfelől olyan szabályok együttese, amelyek gyakorlatilag kizárják az európai vállalatokat a területről.

Minden héten háború

Érthető, hogy az uniós vezetőknél kiverte a biztosítékot Biden bejelentése. Az európai gazdaság eleve romokban a háború spirálszerűen növekvő energiaköltségei miatt, ez pedig a kereskedelmi mérlegben is vaskosan látszódik: augusztusban 65 milliárd eurós volt a kereskedelmi hiány, szemben az egy évvel ezelőtti 7 milliárdhoz képest. Nem segít a dolgon az a vád sem, hogy az orosz gáz kiváltására rendelt, USA-ból érkező LNG-szállítmányok az amerikai piachoz képest négyszeres áron érkeznek a kontinensre.

éppen ezért derült égből villámcsapás volt a számára a Biden-csomag, amely ha nem is halálos ítélettel, de mindenképpen könnyen végzetessé válható fertőzéssel ér fel az európai autógyártók és beszállítók amúgy is gyengülő immunrendszerén.

Az Európai Bizottság diplomatikusan fogalmazott, amikor reményét fejezte ki, hogy az amerikai törvényhozók esetleg korrigálják a rendeletet, és megértik, mennyire diszkriminatív intézkedést vezetnek be az EU-val és egyéb partnereikkel szemben.

Macron már nem volt ennyire udvarias. A francia elnök állítólag tajtékzott dühében, amikor értesült Biden húzásáról, és azonnal kommunikációs háborúba kezdett. Mint mondta, az amerikai piaci támogatások teljesen tönkreverhetik az EU-val folytatott kereskedelem egyenlő versenyfeltételeit, egyben az európai ipart. „Amerika csak az amerikai piaccal foglalkozik, Kína is bezárkózik, egyedül Európa tárja sarkig az ajtaját” – fogalmazott dühöngve a francia elnök, majd az „Buy American” mintájára belengetett egy „Buy European” elvet az európai autógyártók védelmében, vagyis elkezdte azt szorgalmazni, hogy Brüsszel hasonló módon járjon el, mint az USA, és azokat a fogyasztókat és cégeket támogassa, amelyek kizárólag az EU-ban gyártott elektromos járműveket vásárolják.

Úgy tűnik, az elnök a dacszövetségben megnyerte magának Olaf Scholz német kancellárt is, pedig a két ország viszonyára a háború kitörése óta még a fagyos kifejezés is enyhének tűnik. Ez persze nem véletlen: a gigászi német autógyárak és az autógyártás jövője eleve ingatag lábakon áll, a Biden-féle támogatási csomag pedig újabb, nehezen kivédhető csapást jelentene a számára.

Ha nem megy szép szóval...

A csillagászati összegekért beszerzett amerikai LNG, valamint az USA háborús hadiiparának EU-t letaroló dominanciája mellett a Biden-csomag volt a legnagyobb rúgás a gazdaságilag összecsuklott Európa testébe. Macron látogatása valószínűleg az utolsó esély lesz arra, hogy Bident meggyőzzék:

Macront tengerentúli útjára elkíséri Bruno Le Maire pénzügyminiszter is. Látogatásuk fő célja az lesz, hogy elérjék a Biden-törvény alóli mentességet az Európai Unióra vonatkozóan. Miután nyilvánvaló, hogy a csomag elsősorban a kínai elektromos járműpiacot akarja ütni, Macron és a pénzügyminiszter arról próbálja meggyőzni Bident, hogy ne gyengítse az EU-t éppen abban a helyzetben, amikor neki is érdeke a Kínával folytatott gazdasági versenyben egy erős szövetséges.

Hogy a két politikus nem ringatja magát illúziókba, arról azért beszédesen árulkodnak Le Maire utazás előtti megjegyzései. A pénzügyminiszter pesszimistán úgy fogalmazott: Franciaország megpróbálhat tárgyalni bizonyos mentességekről az Egyesült Államok inflációellenes törvénye által kiszabott korlátozások alól, de

„Az igazi kérdés az, hogy a jövőben hogyan értelmezzük a globalizációt? Ha az USA és Kína a saját ipari termelését védi és részesíti kizárólagosan előnyben, akkor itt az ideje, hogy Európa is így tegyen. Minden európai állam érdeke, hogy az amerikai döntésekkel szemben meg tudjuk védeni gazdasági érdekeinket” – mondta, nem csinálva titkot abból, hogy ha az USA nem hajlandó véget vetni az egyenlő versenyfeltételek szisztematikus kiirtásának, az egy új, a jelenlegi helyzetben brutálisnak ígérkező transzatlanti kereskedelmi háború kezdetét is jelentheti.

Címlapfotó: MTI/EPA/Pool/Phil Noble