Magyar Péter foghatja a fejét: ezért nem tudott növekedni a Tisza Párt népszerűsége

A szakértők szerint olyasmit igyekeztek vitorlájukba fogni, amiből nagyon nem jött össze a politikai haszonszerzés.

A szakértő szerint az eredmények azt mutatják, hogy egyre több a törésvonal, nő a megosztottság és a széthúzás az unióban.

Bár az európaiak többsége bízik az Európai Unióban, ez a bizalom folyamatosan csökken – derül ki egy Francia felmérésből, amelyben kilenc európai ország lakosságát kérdezték többek között gazdasági, védelmi és közbiztonsági kérdésekben. A kutatás eredményét a Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán elemezte az InfoRádió műsorában.
A felmérésből – amelyben Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Lengyelország, Portugália, Horvátország, Belgium és Hollandia volt érintett – kiderült, hogy az európaiak bizalmatlansága az unió felé elsősorban

belső feszültségekben keresendő, mint például a bevándorlás, az antiszemitizmus, a klímaváltozás és a jóléti állam jövőjével kapcsolatos félelmek.
A migrációs kérdésben teljesen megoszlottak a válaszok: az emberek szinte egyenlő arányban támogatták és ellenezték a bevándorlást. A közös fizetőeszközzel szembeni bizalom kérdésében látványos az eltérés a különböző országokban: Lengyelországban különösen magas az elutasítottság, a déli államokban viszont inkább elégedett a lakosság az euróval, mint fizetőeszközzel.
A kutatásban nagy hangsúlyt kapott az európaiak félelmeinek vizsgálata. A kontinens lakói egyre kevésbé bíznak saját országuk védelmi képességeiben, és növekvő igény mutatkozik egy közös európai védelmi struktúra kialakítására. Bár a NATO szerepét a felmérés nem részletezte, Donald Trump megítélése általánosságban negatív volt. A legnagyobb félelmet Franciaországban és Lengyelországban az orosz fenyegetés jelenti, ahol a földrajzi közelség is erősítő tényező. A terrorizmustól elsősorban Nyugat-Európában tartanak az emberek.
A szakértő szerint a felmérésből több tanulságot is levonhatnak az európai döntéshozók. Egyrészt továbbra is létezik bizalom az EU iránt, de erősödnek a belső törésvonalak, amelyek különböző politikai és társadalmi feszültségekre utalnak. Másrészt nagy az igény az európai integráció mélyítésére, különösen a migráció, az antiszemitizmus és az állami működés területén. Ugyanakkor
Európát kollektív önbizalomhiány jellemzi – főként a védelmi képességek hiányérzete miatt –, és a klímapolitikával kapcsolatban is megosztottság tapasztalható, mivel egyre többen érzik úgy, hogy a félelmeket eltúlozzák, és az EU nem képvisel egy határozott irányvonalat.
Nyitókép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP