A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
A kínai e-autókra kivetendő büntetővámok fenyegetése nem maradt reakció nélkül. Kína válasza elsősorban mezőgazdasági termékeket, például a sertéshúst, tejet és francia szeszes italokat érintheti. A Makronóm Intézet friss járműipari elemzése kapcsán beszélgettünk Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével.
Nem valószínű, hogy a világ országai követni fogják az amerikai utasítást, és szakítanak a kínai autóipari-technológiai kereskedelemmel. Washington hatalmi súlya gyengül, speciális piaca pedig túl kicsi és elmaradott ahhoz, hogy az akaratát szokás szerint globálisan érvényesítse.
Oroszország jót nevetett Brüsszel és Kína kereskedelmi konfliktusán, és egy remek húzással nagyot kaszál a helyzeten.
A negyedik ipari forradalomban a mesterséges intelligencia és a big data területén Kína négy jelentős előnnyel rendelkezik – véli a Pekingi Egyetem közgazdász professzora.
Most robban majd be igazán a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Hogy Brüsszel mennyire nem gondolta át, mit jelentett extravámokat kivetni a kínai elektromos autókra, azt jól jelzi, hogy – tartva a bosszútól – máris tárgyalásokat kezdeményezett Pekinggel.
A franciák meg akarják emelni a kínai elektromos autókra kivetett vámokat, de a németek félnek az ázsiai nagyhatalom válaszától.
Az Európai Unió sokat emlegetett „kockázatmentesítése” gyakorlatilag egyet jelent a kínai kereskedelemről való fokozatos leválással és a blokkosodás kezdő lépéseivel.
Peking szerint Brüsszel csak magát okolhatja Európa előnytelen kereskedelmi helyzete miatt.
Peking szerint Washington semmibe veszi saját elveit.
„A kínai univerzalizmus alapján Kínának globális küldetése, hogy harmóniát hozzon a különböző civilizációk között” – mondja Eric Hendriks, a Danube Institute Kína-szakértő vendégkutatója. Interjúnk!
