Az Egyesült Államok egyértelmű szándéka Kína kereskedelmi hegemóniájának megsemmisítése. Lássuk, hogyan néz ki a térkép Peking szemszögéből.
A szerző a Makronóm elemzője.
Kína mindössze negyed évszázad alatt átrajzolta a világ kereskedelmi térképét. A Trump-kormányzat feltett célja, hogy Peking hegemóniáját megdöntve ismét az Egyesült Államokat tegye globális vezérré. Az amerikai elnök legújabb elképzelése szerint kizárná Kínát a globális vámcsökkentésből, majd ismét létrehozva egy (alapvetően) nyugati szövetséget, Kína ellen fordítaná a tömböt, rákényszerítve azt kereskedelmi gyakorlatainak radikális megváltoztatására. Kérdés, hogy a két nagyhatalom között nagy erővel kirobbant kereskedelmi háborúhoz fűződik-e valós érdeke bárkinek is csatlakozni (főleg a kínai piachoz ezer szállal kötődő Európai Unióban), és elegendők lesznek-e Trump vámfenyegetései ahhoz, hogy valóban létrejöjjön egy Kína-ellenes kereskedelmi tömb…
A Visual Capitalist ábrája huszonnégy évet ölel fel, és a lehető legegyszerűbben mutat rá arra, hogy mi is a problémája Donald Trumpnak a kínai kereskedelmi térhódítással. 2000-ben az Egyesült Államok kereskedelme 2 ezermilliárd dollárt tett ki, ami több mint négyszerese volt Kína 474 milliárdjának. Akkoriban Kína még csak olyan országok elsődleges kereskedelmi partnere volt, mint Kuba, Irán, Líbia, Mianmar, Mongólia, Észak-Korea, Omán, Szudán, Tanzánia vagy Vietnám.
Aztán elkezdődött a kínai menetelés, és az új kereskedelmi politika letarolta a világpiacot.
Míg az elmúlt negyed évszázadban az Egyesült Államok kereskedelme 167 százalékkal nőtt, Kína esetében a mutató elérte az 1200 százalékot. Ezzel már 2012-ben megelőzte az amerikaiakat, onnantól pedig meg sem állt addig, amíg tavaly a teljes kereskedelmének az értéke el nem érte a hat ezermilliárd dollárt. Peking jelenleg domináns kereskedelmi partner Ázsiában, Kelet-Európában, a Közel-Keleten, Óceániában, Dél-Amerikában és Afrika nagy részében. Az Egyesült Államokkal kitört kereskedelmi háború pusztító hatásait kivédendő várható, hogy a közeljövőben a feltörekvő piacokat részesíti előnyben kereskedelmi üzletkötései során.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Goodfon
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) kiépülése esetén alapjaiban változtathatja meg a világkereskedelmet, három kontinenst kötne össze, és Amerika lenne a negyedik nevető fél. Bill Cortese republikánus stratégiai elemzőt, Elise Stefanik amerikai képviselő volt főtanácsadóját kérdeztük a megaprojektről.
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
Jelenleg 145 és 125 százalékos vámtarifák röpködnek, ehhez képest tényleg bármi jobb.
A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.
Az amerikai gazdaság helyzetével kapcsolatban Trump kifejtette, hogy átmeneti időszak zajlik, aminek része a vámok bevezetése, és amelyek célja, hogy növeljék az ország bevételeit.
Már szárad a tinta a B és C terv lapjain is, amikkel keresztül kívánják erőltetni a gyorsított csatlakozást.
Sportdiplomáciai botrány, sikertelenség, gazdasági kudarcok köthetők a nevéhez.
