Az Egyesült Államok egyértelmű szándéka Kína kereskedelmi hegemóniájának megsemmisítése. Lássuk, hogyan néz ki a térkép Peking szemszögéből.
A szerző a Makronóm elemzője.
Kína mindössze negyed évszázad alatt átrajzolta a világ kereskedelmi térképét. A Trump-kormányzat feltett célja, hogy Peking hegemóniáját megdöntve ismét az Egyesült Államokat tegye globális vezérré. Az amerikai elnök legújabb elképzelése szerint kizárná Kínát a globális vámcsökkentésből, majd ismét létrehozva egy (alapvetően) nyugati szövetséget, Kína ellen fordítaná a tömböt, rákényszerítve azt kereskedelmi gyakorlatainak radikális megváltoztatására. Kérdés, hogy a két nagyhatalom között nagy erővel kirobbant kereskedelmi háborúhoz fűződik-e valós érdeke bárkinek is csatlakozni (főleg a kínai piachoz ezer szállal kötődő Európai Unióban), és elegendők lesznek-e Trump vámfenyegetései ahhoz, hogy valóban létrejöjjön egy Kína-ellenes kereskedelmi tömb…
A Visual Capitalist ábrája huszonnégy évet ölel fel, és a lehető legegyszerűbben mutat rá arra, hogy mi is a problémája Donald Trumpnak a kínai kereskedelmi térhódítással. 2000-ben az Egyesült Államok kereskedelme 2 ezermilliárd dollárt tett ki, ami több mint négyszerese volt Kína 474 milliárdjának. Akkoriban Kína még csak olyan országok elsődleges kereskedelmi partnere volt, mint Kuba, Irán, Líbia, Mianmar, Mongólia, Észak-Korea, Omán, Szudán, Tanzánia vagy Vietnám.
Aztán elkezdődött a kínai menetelés, és az új kereskedelmi politika letarolta a világpiacot.
Míg az elmúlt negyed évszázadban az Egyesült Államok kereskedelme 167 százalékkal nőtt, Kína esetében a mutató elérte az 1200 százalékot. Ezzel már 2012-ben megelőzte az amerikaiakat, onnantól pedig meg sem állt addig, amíg tavaly a teljes kereskedelmének az értéke el nem érte a hat ezermilliárd dollárt. Peking jelenleg domináns kereskedelmi partner Ázsiában, Kelet-Európában, a Közel-Keleten, Óceániában, Dél-Amerikában és Afrika nagy részében. Az Egyesült Államokkal kitört kereskedelmi háború pusztító hatásait kivédendő várható, hogy a közeljövőben a feltörekvő piacokat részesíti előnyben kereskedelmi üzletkötései során.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Goodfon
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Nemcsak azt kell nézni, hogy hol van a labda, hanem hogy hova fog érkezni.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
