Mihez kezd Európa Kínával?

2023. szeptember 27. 21:02

Peking szerint Brüsszel csak magát okolhatja Európa előnytelen kereskedelmi helyzete miatt.

2023. szeptember 27. 21:02
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Kínai és uniós tisztségviselők hétfőn Pekingben a Covid-járvány óta először tartottak magas szintű gazdasági és kereskedelmi találkozót személyesen, amelyet He Lifeng, kínai miniszterelnök-helyettes és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és kereskedelmi biztosa közösen elnökölt.

Konstruktív megbeszélések

A megbeszélések után a két tisztviselő hétfő este sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy a két fél „mélyreható, őszinte és termékeny” megbeszéléseket folytatott négy témáról – a makrogazdaságról, a kereskedelemről és a beruházásokról, az ipari és ellátási láncokról, valamint a pénzügyi együttműködésről. Abban is megállapodtak, hogy a két fél párbeszéd-mechanizmust hoz létre az exportellenőrzésre vonatkozóan.

Ezt is ajánljuk a témában

Fang Dongkui, a Kínai Kereskedelmi Kamara főtitkára a Global Timesnak elmondta, hogy a személyes megbeszélések elősegítik a két fél számára a kínai-EU gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítését

és a „kölcsönös bizalom hiányának” csökkentését, 

ami növeli a kínai és az uniós üzleti közösségek bizalmát.

Az EU kereskedelmi vezetője hétfőn a pekingi Csinghua Egyetemen tartott beszédében azt mondta, hogy az EU nem a Kínától való elszakadásra törekszik, hanem a gazdasági függőségek csökkentésére és a kockázatmentesítésre. A biztos szombaton, a sanghaji Bund-csúcstalálkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott, „a kockázatcsökkentés nem szétválasztás.

Az EU-nak pedig nem áll szándékában leválasztani magát Kínáról, 

de a blokknak meg kell védenie magát olyan helyzetekben is, amikor a nyitottságával visszaélnek”.

Az uniós biztos „nagyon kiegyensúlyozatlannak” nevezte az EU és Kína közötti kapcsolatokat. Elmondta, hogy Európa 2022-ben közel 400 milliárd eurós kereskedelmi deficitet könyvelt el, miközben a teljes import-exportforgalom meghaladta a 865 milliárd eurót, ami minden idők legmagasabb értéke.

Ezt is ajánljuk a témában

EU protekcionizmus

A kínai fél szerint ugyanakkor azt kifogásolta, hogy az EU az elmúlt hónapokban az úgynevezett „kockázatcsökkentő” kampány keretében számos politikai motivációjú intézkedést hozott, amelyek negatívan hatnak Kínára és a kínai vállalkozásokra. Peking szerint Brüsszelnek valódi lépéseket kell tennie az erősödő protekcionizmus megállítása érdekében.

A hétfői megbeszélések során a kínai fél ismét kifejezte aggodalmát és elégedetlenségét a kínai elektromos járművekre vonatkozó uniós vizsgálat miatt. Azt is elmondta, hogy Kína hajlandó bővíteni az EU-ból származó importot, de reméli, hogy az EU feloldja a Kínába irányuló exportra vonatkozó korlátozásokat.

A párbeszédről és az EU kínai elektromos járművekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálatáról múlt heti sajtótájékoztatóján Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta,

Kína ellenzi a kereskedelmi protekcionizmus minden formáját,

és az EU vonatkozó intézkedései nem szolgálják a globális autóipar és az ellátási láncok stabilitását, és senkinek sem érdekei”.

Mao sürgette az EU-t, hogy teremtsen tisztességes, megkülönböztetésmentes és kiszámítható piaci környezetet a kínai és az európai elektromos járműipar közös fejlődéséhez, és közösen lépjenek fel a kereskedelmi protekcionizmus ellen. Kínai szakértők szerint az EU az elmúlt években számos protekcionista jellegű intézkedést hozott a beruházások, a kereskedelem és az ipar területén. „Mindezekkel a kérdésekkel sürgősen foglalkozni kell (...)

az EU nem kezdheti el Kínát hibáztatni minden problémájáért”.

– fogalmazott a szóvivő. 

Ezt is ajánljuk a témában

A szavakat tetteknek kell követniük

Kína azt is kifogásolta, hogy a múlt héten hivatalosan is hatályba lépett az EU európai chipekről szóló törvénye, amely az EU chipiparának támogatását célzó szubvenciókkal jár. Júniusban Brüsszel pedig elindította az európai gazdasági biztonsági stratégiát, amely lényegében kiszorítaná az unió piacáról a kínai 5G-beszállítókat, (Huawei, ZTE). 

Kína felé az EU-nak valódi tettekkel, nem pedig retorikával kell bizonyítania szándékát

– tették hozzá a szakértők. Fang azt is sürgette, hogy az EU, hogy tisztázza ezeket a lépéseket, és keressen megfelelő megoldásokat a kínai féllel. Az EU-nak „nem szabad olyan kereskedelmi és politikai eszközökhöz folyamodnia, amelyek túlfeszítik a nemzetbiztonság fogalmát, és átpolitizálják a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket” – mondta Fang. Peking szerint a kiegyensúlyozatlan kereskedelem az EU saját politikájának, nem pedig Kínának köszönhető.

Kína a globális feldolgozóipari termelés 30 százalékát adja – elsősorban a több mint egymilliárd fogyasztó által generált erőteljes keresletnek köszönhetően. Nincs olyan gazdaság a világon, amelynek ne kellene megküzdenie a kínai vállalatok által támasztott versennyel. Európa mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával szemben lemaradt a technológiai versenyben. Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet kritikus technológiák nyomon követése szerint Kína világelső a 44 kritikus technológiából 37-ben, amelyek a jövő iparágainak versenyképességét alapozzák meg. Olyan területeken többek között, mint a nanotechnológia, az 5G és a 6G, a hidrogén- és ammóniumenergia, a szuperkondenzátorok, elektromos akkumulátorok és a szintetikus biológia.

Fokozó párbeszéd vs. kereskedelmi háború

A kínai és az uniós tisztviselők az elmúlt hónapokban többször is tárgyaltak kínai tisztségviselőkkel. Júniusban Li Csiang kínai miniszterelnök Németországba és Franciaországba látogatott, ahol elutasította a „kockázatmentesítés” retorikáját, és a mindenki számára előnyös együttműködést mellett állt ki. A G20-ak indiai csúcstalálkozójának alkalmával pedig Li az EU vezető tisztviselőivel találkozott, hangsúlyozva, hogy Kína fejlődése lehetőséget, nem pedig kockázatot jelent Európa számára.

Ezt is ajánljuk a témában

Számos uniós tisztviselő is járt vagy tervezi (Orbán Viktor, magyar miniszterelnök is), hogy idén Kínába látogat, többek között Emmanuel Macron francia elnök áprilisban nagyszabású látogatást tett Pekingben. A múlt héten Zhang Guoqing kínai miniszterelnök-helyettes és Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke találkozott Pekingben, és a digitális területről folytatott magas szintű párbeszédet.

Dombrovskist követően legközelebb Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa, a jövő hónapban pedig Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Kínába – jelentette a South China Morning Post.

A találkozók ellenére ugyanakkor 

nem valószínű, hogy az európai vezetők megváltoztatják a véleményüket Kínával kapcsolatban,

ennek ellenére továbbra is kérdéses, hogy mennyire lenne kifizetődő kereskedelmi háborút indítani Kínával szemben.

***

Nyitókép: Getty Images /  Florian Gaertner 

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pollip
2023. szeptember 28. 04:55
Mit kezd az unió Kínával? Jól nekidurálja magát és tönkreteszi kockázatmentesitésnek álcázva a folyamatot! Közen nem veszi észre, hogy Kína kineveti, miközben visszanyal a fagyi.
Palatin
2023. szeptember 27. 21:39
A számunkra fontosabb kérdés az lesz, hogy mit kezd Kina Európával.
nempolitizalok-0
2023. szeptember 27. 21:36
Kína kivárja amíg a libsik rendesen tönkrevágják európát, aztán felvásárolnak mindent, a libsiket a CIA fészkekkel együtt, ha még maradtak kibasszák.
Nasi12
2023. szeptember 27. 21:09
A fogyasztó érdeke, hogy az elektromos városi kisautók ugyanolyan olcsók legyenek nálunk mint kínában. Ha lenne olyan olcsó és olyan jó akkor nyilván európait vennék.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!