Amíg Emmanuel Macront „körberajongták”, addig az Európai Bizottság elnökét szinte észre sem vették kínai látogatásuk során, írja a Politico.
Emmanuel Macron francia elnököt a héten Pekingben kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren. Amikor Macron repülőgépe leszállt, a kínai külügyminiszter személyesen üdvözölte őt. Amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megérkezett, őt a természetvédelmi miniszter fogadta a menetrend szerinti utasoknak fenntartott kijáratnál – hívja fel a figyelmet az eltérő bánásmódra a Politico.
E brüsszeli portál cikke szerint az a különbségtétel szerdán és csütörtökön is folytatódott a két vezetővel szemben, akik a látogatás során megpróbáltak egységes európai frontot képviselni Kínával szemben. Míg Macron programja zsúfolt volt, addig von der Leyené „csontsovány”.
Miközben az állami média a kínai-francia kapcsolatok jelentőségét harsogta, a kínai közösségi média egyesen amerikai bábként démonizálta Von der Leyent.
Az unió 27 tagjának számos eltérő véleménye van arról, milyen kapcsolatokat kellene fenntartani Kínával, és ezt Peking is tudja – fogalmazott a Politico cikke. Macron és Von der Leyen esetében pedig Kína nagyobb esélyt lát arra, hogy a francia vezetővel szívélyesebb kapcsolatot alakítson ki, míg a brüsszeli végrehajtó szervet alárendelt helyzetbe hozza
Ez a stratégia csütörtökön teljes mértékben megmutatkozott, amikor Hszi a Nép Nagy Csarnokának hatalmas lépcsőjén mosolyogva és kézfogással üdvözölte a francia elnököt. A két vezető a lobogó vörös zászlók sora alatt üdvözletet váltott az egybegyűltekkel, akik között Macron tanácsadói is voltak.
Macron döntése, hogy Von der Leyent is meghívja az útra, az európai egység demonstrálására irányult. Csakhogy a Politico szerint az eredmény minden volt, csak nem az. Bár a Bizottság tisztviselői az utazás előtt hangsúlyozták, hogy Von der Leyen a francia elnöktől eltérő menetrendet követ majd, a látogatás inkább a megosztottságot, a két vezető közötti kontrasztot mutatta be.
Macron és Von der Leyen Kína-politikai nézetkülönbségei is megmutatkoztak látogatás során. Órákkal azután, hogy szerdán Kínában landolt,
A sajtóval folytatott megbeszélésen, amikor arról kérdezték, Macron nem volt hajlandó kommentálni a beszédet, azt mondta, az EU-nak „van egy stratégiája, amelyet az Európai Tanács határoz meg; ez a stratégia világos és ez az, amelyre hivatkozunk”. Míg francia tisztviselők a látogatás előtt hangsúlyozták, hogy Macron nem kívánja felvetni Tajvan kérdését, addig Von der Leyen megvitatta Hszivel a sziget státuszát. A Hszi és von der Leyen közötti megbeszélésekről szóló kínai beszámolókból az is kiderült, hogy a megbeszélések nem voltak túl barátságosak. „Kínának és az EU-nak fokoznia kell a kommunikációt a helyes kölcsönös megértés kialakítása, valamint a félreértelmezések és téves megítélések elkerülése érdekében" – mondta Hszi, hozzátéve, remélik, „az Európai Bizottság konstruktív szerepet fog játszani (...) az EU hosszú távú érdekei alapján”.
Macron asszertívebb megközelítést alkalmazott Hszivel szemben. A francia elnök megpróbálta rávenni Kínát, hogy használja ki befolyását Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. Hszi Csin-ping ennek hatására beleegyezett, hogy – bár egyelőre nem meghatározott időpontban – felhívja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
több üzleti megállapodás aláírását is sikerült tető alá hoznia, köztük 160 Airbus repülőgép eladását. Ez a szállítás része egy 36 milliárd eurós üzletnek, amelyet az Airbus tavaly jelentett be.
Nyitókép: LUDOVIC MARIN / POOL / AFP
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
