A sajtóval folytatott megbeszélésen, amikor arról kérdezték, Macron nem volt hajlandó kommentálni a beszédet, azt mondta, az EU-nak „van egy stratégiája, amelyet az Európai Tanács határoz meg; ez a stratégia világos és ez az, amelyre hivatkozunk”. Míg francia tisztviselők a látogatás előtt hangsúlyozták, hogy Macron nem kívánja felvetni Tajvan kérdését, addig Von der Leyen megvitatta Hszivel a sziget státuszát. A Hszi és von der Leyen közötti megbeszélésekről szóló kínai beszámolókból az is kiderült, hogy a megbeszélések nem voltak túl barátságosak. „Kínának és az EU-nak fokoznia kell a kommunikációt a helyes kölcsönös megértés kialakítása, valamint a félreértelmezések és téves megítélések elkerülése érdekében" – mondta Hszi, hozzátéve, remélik, „az Európai Bizottság konstruktív szerepet fog játszani (...) az EU hosszú távú érdekei alapján”.
Macron asszertívebb megközelítést alkalmazott Hszivel szemben. A francia elnök megpróbálta rávenni Kínát, hogy használja ki befolyását Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. Hszi Csin-ping ennek hatására beleegyezett, hogy – bár egyelőre nem meghatározott időpontban – felhívja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Macron gazdasági ügyekben ugyanakkor konkrétabb eredményeket ért el,
több üzleti megállapodás aláírását is sikerült tető alá hoznia, köztük 160 Airbus repülőgép eladását. Ez a szállítás része egy 36 milliárd eurós üzletnek, amelyet az Airbus tavaly jelentett be.