„Ide juttatták az Európai Uniót” – soha nem olvastak még be így Von der Leyennek és Webernek

Izzott a levegő a stúdióban.

Senkit sem kímélne az Európai Parlament.

Az Európai Parlament november 13-án megszavazta a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célról szóló klímarendeletet, amely egyik fontos eszközét a lakossági fűtésre-hűtésre, közlekedésre, valamint mezőgazdasági tevékenységre bevezetendő, 2028-ban induló kibocsátáskereskedelmi rendszer jelentené. Az eszköz lényegét tekintve egy karbonadó, amely a fogyasztás visszafogása érdekében, mesterségesen megemelné az üzemanyagárakat, illetve a háztartások és a gazdák energiaköltségeit – írja a Századvég.
A lépés észérvekkel nehezen indokolható. Az EU mindössze a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 6 százalékáért felelős, ugyanakkor a polgárai már most is jóval többet fizetnek a rezsiért, illetve az üzemanyagért, mint a más nagyrégiókban élők.

A Századvég becslése alapján, a rezsicsökkentési program megszüntetésének és a karbonadó bevezetésének következményeképpen a magyarok áram- és gáztarifái a jelenlegi 3,9-szeresére növekednének,
ami egy átlagos háztartásra nézve évente 575 ezer forint többletkiadást jelentene. Brüsszel radikális klímacéljainak eléréséhez az intézkedés bevezetésének évében csaknem 50 százalékkal kellene emelkednie az üzemanyagáraknak,
így Magyarországon a benzin új egyensúlyi árszintje literenként 872 forintra, a gázolajé pedig 886 forintra növekedne.
A háztartások közlekedési, illetve a vállalatok szállítási kiadásainak drasztikus növekedése mellett, a karbonadó a mezőgazdasági munkálatok költségeit is megemelné, amely kiegészülne a gazdák egyéb tevékenységére is kiterjedő karbonköltségekkel. Az új terhek egyrészt visszavetnék a helyi agrárvállalkozások versenyképességét, másrészt begyűrűznének az élelmiszerárakba, ami – az üzemanyagpiaci folyamatokkal együtt – fokozott inflációs nyomást idéznének elő. A kibocsátáscsökkentési elvárások ráadásul folyamatosan szigorodnak, ezért a karbonadó mértéke – és így az energia- és üzemanyagárak is – évről évre tovább növekednének.
A klímamodellek alapján ez 2040-ig – az érintett szektorokra kitűzött 90 százalékos kibocsátáscsökkentés elérése esetén – legfeljebb 0,019 Celsius-fokkal foghatja vissza a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel karbonadója súlyos társadalmi károkat okozna, elhanyagolható mértékű éghajlatvédelmi haszonért – állapította meg a Századvég.
Ezt is ajánljuk a témában

Izzott a levegő a stúdióban.

Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP