Oroszország jót nevetett Brüsszel és Kína kereskedelmi konfliktusán, és egy remek húzással nagyot kaszál a helyzeten.
A szerző a Makronóm újságírója.
Nem kis célt tűztek ki maguk elé az orosz húsipari szereplők: a következő években a kínai sertéshúsimport 10 százalékát szeretnék biztosítani, mindezt úgy, hogy az első szállítmányok csak idén februárban indultak el. A vakmerő terv nagyon is stabil alapokon áll: Moszkva igyekszik maximálisan kihasználni a Kína és az Európai Unió között kirobbant, egyre élesebbé váló kereskedelmi viszályt, amely immár a húsipari területet is komolyan érinti.
A kínai sertéshúspiac a legnagyobb a világon. Bár csökken a kereslet, még mindig az ázsiai országban fogyasztják el a világ sertéshúsának mintegy felét, évi 53-54 millió tonnát.
Érthető, hogy a 3,5 milliárd dolláros kereskedelemből az oroszok is szeretnének kikanyarítani egy zsíros szeletet, azt azonban még ők sem gondolták, hogy ennyire egyszerű lesz belépniük a húsboltba: a Nyugat kereskedelmi háborús törekvései szinte tálcán kínálják az üzletet – mindezt úgy, hogy jelen pillanatban az uniós termelők 51 százalékban szolgálják ki a kínai érdekeket. A jelek szerint már nem sokáig.
Minden úgy kezdődött, hogy az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai gyártmányú elektromos autók importja ügyében. A dömpingellenesnek kikiáltott nyomozás végén extravámokat vetett ki a Kínából érkező járművekre, nem is keveset: akár közel 38 százalékosat, ezzel próbálva meg ellensúlyozni a szerintük tisztességtelenül alkalmazott állami támogatások rendszerét, amely (szintén szerintük) lehetővé tette, hogy Peking olcsó és óriási mennyiségű elektromos autóval árassza el az európai piacot.
Várható volt, hogy Kína nem marad adós a válasszal, és így is történt: júniusban dömpingellenes vizsgálatot indított az EU-ból származó sertéshús importjával kapcsolatban. Az európai sertéságazat ügyében indított ügyben ugyanazon elvek alapján nyomoznak, mint Brüsszel az elektromos autók esetében: Peking szerint erős a gyanú, hogy az EU-s exportőrök és gyártók célzott és tisztességtelen kereskedelmi viselkedést feltételező állami támogatások révén tudják nyomott áron elárasztani a kínai piacot hústermékeikkel, ami negatívan befolyásolja a belső termelés versenyképességét.
A vizsgálat végén hasonló döntés várható, mint amit Brüsszel alkalmazott, akár olyan magas extravámok formájában, amelyek hatalmas károkat okoznak majd az EU-s termelőknek.
Peking ügyesen taktikázik: belemegy a kereskedelmi háborúba, de egyelőre olyan területeken készül kivetni pusztító extravámot az EU ellen, ahol könnyen meg tudja oldani a diverzifikációt. Vagyis be tudja csapni az európai kereskedők orra előtt az ajtót úgy, hogy közben mások előtt kinyitja:
jelen esetben a brazil sertéshúsimport növelésével és Oroszország piacra engedésével. Utóbbi azért is figyelemreméltó húzás, mert a két ország közötti sertéshús-kereskedelem a 2008-as afrikai sertéspestis idején tulajdonképpen megszűnt létezni, ez az állapot pedig egészen idén februárig fenn is maradt.
Egy másik terület, amelynek európai kereskedelmi hiányát Kína könnyedén pótolni tudja, a tejipar. Peking legújabb bejelentése szerint szubvencióellenes vizsgálatot indított az EU-ból származó tejtermékek behozatalával kapcsolatban – hasonló okokra hivatkozva, mint a sertéshús esetében. A kínai iparági szereplők kérésére kezdeményezett vizsgálat húsz uniós támogatási programot vizsgál majd meg, mivel Peking szerint erős a gyanú, hogy az európai kereskedelmi dömpinget a túlzott és kereskedelmileg tisztességtelen tagállami és EU-s támogatások teszik lehetővé.
Oroszország óriási küzdelmet folytatott azért, hogy ismét a világ élvonalába kerüljön a sertéshúspiacon. Húsipara a Szovjetunió 1991-es összeomlásakor gyakorlatilag megszűnt létezni. A stagnálás egészen 2005-ig tartott, amikor Putyin elnök állami támogatási rendszer kidolgozásával és különböző protekcionista intézkedések bevezetésével kirángatta a gödörből és növekedési pályára állította azt. Óvatos számítások szerint is mintegy 25 milliárd dollárnyi összeget áldoztak az iparágra. A dolog annyira jól sikerült, hogy az orosz húsipari szereplők immár a belső szükségleteken túl több mint húsz piacra exportálnak (2024-re évi 310 ezer tonnát prognosztizálnak országonként), beleértve Vietnámot is, amelynek piacán már több mint 50 százalékos részesedést szereztek.
Orosz számítások szerint a termelés az idén elérheti az 5,2 millió tonnát is, ezzel az ország a világ negyedik legnagyobb előállítója lett, Kína, az Európai Unió és az Egyesült Államok mögött, holtversenyben a szintén húsnagyhatalomnak számító Brazíliával. Kínába 2024-ben nagyjából 50-60 ezer tonnányi szállítmányt fognak küldeni, ezzel pedig az ottani piac 3 százalékát uralják majd – ráadásul úgy, hogy az exporthúsból 30-40 százaléknyi plusz haszna származik a húsipari cégeknek a hazai eladásokhoz képest.
Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy
az Európai Unió a Kína ellen hozott kereskedelmi intézkedéseivel szabaddá tette az utat a két szankcionált ország közvetlen kereskedelme előtt,
és miközben Peking az európai húsipari szereplőket készül büntetni, Oroszország lett a nevető harmadik, amely csak profitálni fog a rajta kívül álló vámháborúból.
***
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Válaszul a kínai elektromos autók ellen bevezetett extravámokra, Peking dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból származó sertéshús behozatalával kapcsolatban. Nem boldogok az európai húskészítők.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Gunejev
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Munkáspárt elnöke szerint „a szocializmus nemcsak a múlt, hanem a jövő is”.
A kínai e-autókra kivetendő büntetővámok fenyegetése nem maradt reakció nélkül. Kína válasza elsősorban mezőgazdasági termékeket, például a sertéshúst, tejet és francia szeszes italokat érintheti. A Makronóm Intézet friss járműipari elemzése kapcsán beszélgettünk Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével.
Nem valószínű, hogy a világ országai követni fogják az amerikai utasítást, és szakítanak a kínai autóipari-technológiai kereskedelemmel. Washington hatalmi súlya gyengül, speciális piaca pedig túl kicsi és elmaradott ahhoz, hogy az akaratát szokás szerint globálisan érvényesítse.
Várható, hogy Kína egyes uniós tagállamok elleni célzott csapásokkal válaszol a Brüsszel által kivetendő büntetővámokra. Aggódnia elsősorban azoknak kell, akik megszavazták az Európai Bizottság javaslatát. Magyarország nem volt köztük.
Szépen becsomagolták a hírt, ám a tények nem támasztják alá a narratívát.
A döntés hátterében egy lehetséges gyártási hiba állhat.
A támadók először robbanószerkezetet hoztak működésbe, majd tüzet nyitottak az épületnél.
