Tény, hogy az uniós, Kínába irányuló sertéshúsexport 2020-ban érte el a csúcsot – akkor 7 milliárd eurós forgalmat generált, ám az elsősorban az ázsiai országban dúló sertéspestisnek volt köszönhető, amely 28 millió tonnás veszteséget okozott. Azóta az importcsökkenés nyilvánvaló, ám ami az EU egészét tekintve egyesek szerint nem annyira veszélyes, azt az érintett tagállamok nagyon is annak tartják. A három fő sertéshúst exportáló ország, Dánia, Hollandia és kiváltképp Spanyolország már nem veszi félvállról a vizsgálat bejelentését. A gyártók és az exportőrök jogosan háborognak azon, hogy egy teljesen más ágazat miatt kapták a nyakukba a vizsgálatot, amely eleve óriási adminisztrációs költséget okoz a vállalatoknak, függetlenül a végkimeneteltől.
Aki korpa közé keveredik…
Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság még regnáló agrárbiztosa szerint az élelmiszeripari termékek nem képezhetik egy kereskedelmi háború részét. A véleményét osztja a spanyol mezőgazdasági miniszter is, a termelők és az exportőrök pedig azonnal a munkahelyek védelmére és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt kedvezőtlen hatások kivédésére szólították fel a döntéshozókat. A spanyol ágazati szövetség vezetője például arra mutatott rá, hogy míg a színhúst még csak-csak el tudják adni más országokba, addig a sertésbelsőségeknek egyértelműen Kína a kulcsfontosságú piaca, így a vizsgálat nagyon is érzékenyen érintheti a nagy európai vállalatokat.
Az ázsiai ország válaszcsapása nem érhette váratlanul Brüsszelt.
Peking többször is azzal vádolta a Von der Leyen-testületet, hogy fegyverként használja és teljesen átpolitizálta a kereskedelmet, nyílt protekcionista gyakorlatot folytatva.