Lezárult a szubvencióellenes vizsgálat, és az eredményekre hivatkozva az Európai Bizottság hatalmas mértékben emelné a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat. Elképzelhető, hogy az intézkedés visszaüt majd az európai autóiparra, és Ursula von der Leyen második ciklusát is konfliktusok elé állíthatja.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy július 4-től akár 38,1 százalékos – a vártnál jóval magasabb – vámot vethet ki a kínai elektromos járművek behozatalára. Ez az intézkedés valószínűleg kereskedelmi háborút vált ki, miközben Európában egyébként is nagy a politikai bizonytalanság.
Az ideiglenes vámok, amelyek a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott otthoni állami támogatással kapcsolatos válaszlépések, a hónapokig tartó szubvencióellenes vizsgálatot követően születtek. Mégis: azonnali elégedetlenséget váltottak ki Pekingben. Kína máris megtorlással fenyegeti az európai mezőgazdasági termelőket és repülőgépgyártókat, továbbá a francia szeszesital-ipart célzó dömpingellenes vizsgálatot is indított.
Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint ugyanis a kínai elektromos járművek „a bányától az uniós kikötőig támogatásokat élveznek”, mivel Peking a lítiumbányászat, a fémfinomítás, az acélgyártás, az energiatárolók, valamint az autók gyártása mellett a Rotterdamba vagy Hamburgba irányuló szállítási útvonalak megerősítésébe, saját érdekkörébe vonásába is forrásokat pumpált.
A Kínai Kereskedelmi Kamara „megdöbbenését, súlyos csalódottságát és mélységes elégedetlenségét fejezte ki az [Európai Bizottság] protekcionista intézkedése miatt”, és „boszorkányüldözésnek” minősítette a szubvencióellenes vizsgálatot. Hozzátette, hogy a vámok „komoly piaci akadályt” jelentenének.
A kínai kereskedelmi minisztérium nyilatkozatban közölte, nem kíván közvetlen megtorlást alkalmazni, de azt ígérte, hogy
határozottan megtesz minden szükséges intézkedést a kínai üzleti vállalkozások törvényes jogainak védelme érdekében”.
A vámokat három nappal az európai parlamenti választások után jelentették be, és komoly tétet jelentenek Ursula von der Leyen számára, aki második ciklusára pályázik az EU végrehajtó testületének élén. Maradásához egyaránt szükség lesz Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár támogatására. A dolog pikantériája, hogy előbbi magasabb vámokat követel, míg utóbbi nem támogatja az emelést. Mindkét vezető súlyos vereséget szenvedett múlt vasárnap az EP választásokon, olyannyira, hogy Macron fel is oszlatta a francia nemzetgyűlést és új választásokat írt ki.
Németország utolsó próbálkozása, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa a vámokat, kudarcba fulladt, így Berlin egyelőre elvesztette a Párizzsal folytatott szkandert. Franciaország – amelynek az autógyártói nincsenek annyira kitéve Kínának – szigorúbb iparvédő intézkedéseket sürgetett, és tavaly ősszel meggyőzte a Bizottságot a szubvencióellenes vizsgálat megindításáról.
A BYD által gyártott modelleket 17,4, a Geely járműveit 20, a SAIC termékeit pedig a legmagasabb, 38,1 százalékos vámokkal sújtják. Ezeket a gyártókat a Bizottság az év elején mind ellenőrizte, bár nem szolgáltattak annyi információt, amennyit Brüsszel remélt.
Az EU már eddig is 15 százalékos vámokat alkalmazott a kínai gyártók járműveire, szemben a többi, külföldön előállított gépkocsi 10 százalékos tarifájával. A szerdán bejelentett vámok ehhez jönnek hozzá.
Azok a gyártók, amelyek nem estek az előző hónapok vizsgálatai alá és nem adtak semmilyen információt, a legmagasabb, 38,1 százalékos vámot kapták a nyakukba. Azokat, akik együttműködtek, 21 százalék fogja terhelni. A Tesla számára, amely nem kapott ellenőrzést, még mindig fennáll az adatszolgáltatás lehetősége, amelyért cserébe külön, alacsonyabb vámot fog kapni.
A Teslát nem tartották reprezentatívnak, ezért nem vették be a mintába”
– mondta a Bizottság egy magas rangú tisztviselője. A szerv megerősítette, hogy a Tesla volt az egyetlen gyártó, amely külön elbírálást kért.
Az önkéntes gyártók között olyan vegyesvállalatok vannak, amelyeket az Audi, a BMW és a Toyota kínai partnerekkel közösen hozott létre.
Dombrovskis szerint a vámok „kiterjedt vizsgálatunk egyértelmű bizonyítékain alapulnak, és teljes mértékben tiszteletben tartják a WTO szabályait. Most a vizsgálat lezárása érdekében minden féllel és a kínai hatóságokkal is tárgyalni fogunk”. Hozzátette, nem az a cél, hogy teljesen kizárják a kínai elektromos járműveket az európai piacról.
Az EU érvei szerint az unió csupán meg akarja szüntetni azt a tisztességtelen előnyt, amelyet a kínai autógyártók a bőkezű állami támogatásoknak köszönhetően élveznek, és amelyre hivatkozva Von der Leyen tavaly szeptemberi évértékelő beszédében bejelentette a vizsgálatot.
A kérdés az, hogy a vámok mennyire befolyásolják majd az eladásokat – mondta Jürgen Matthes, a kölni IW gazdaságkutató intézet közgazdásza. Hozzátette: „A járművek Kínában néha csak alig több mint feleannyiba kerülnek, mint itthon az ottani árháború miatt”.
Az EU felszólította a vámhivatalokat, hogy minden kínai elektromos jármű behozatalát regisztrálják azért, hogy a vámokat visszamenőleges hatállyal (!?) márciustól lehessen beszedni, de erről a döntés csak idén novemberben születik majd meg. Egyelőre az intézkedések alkalmazása a július 4-i ideiglenes vámok hivatalos közzétételét követő napon kezdődik.
A német visszhang nagyon vegyes volt.
Manfred Weber, az Európai Néppárt – amelyhez Von der Leyen is tartozik – vezetője szilárd támogatásról biztosította a Bizottság vezetőjét. „Legfőbb ideje, hogy véget vessünk a tisztességtelen kínai gyakorlatnak” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Visszafogottan üdvözölte a vizsgálat eredményét Robert Habeck német gazdasági miniszter is, aki újságíróknak elmondta, hogy ez lehetőséget teremt Kína számára, hogy a Bizottság kritikus megállapításaival közvetlen tárgyalásokon is foglalkozzanak, amelyek megakadályozhatják a kereskedelmi spirál kialakulását.
Az autógyártók azonban aggodalmukat fejezték ki a vámok miatt.
„A tisztességes és mindenekelőtt a szabad világkereskedelem nagyon fontos, hiszen ösztönzi az innovációt és a növekedést. Aminek exportnemzetként nem vehetjük hasznát, az a kereskedelmi korlátok növelése. Ezeknek éppen a csökkentésén kell dolgoznunk” – közölte Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója egy nyilatkozatban.
Az ACEA, az európai autógyártókat képviselő iparági szövetség következetesen megerősítette, hogy a szabad és tisztességes kereskedelem elengedhetetlen a globálisan versenyképes európai autóipar megteremtéséhez.
A szabad és tisztességes kereskedelem azt jelenti, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítva vannak minden versenytárs számára, de ez csak az egyik fontos eleme a globális versenyképesség kirakósának.
Amire az európai autóiparnak mindenekelőtt szüksége van ahhoz, hogy világszinten élvonalban legyen, az az elektromobilitás szilárd ipari stratégiája”
– mondta Sigrid de Vries, az érdekképviselet vezérigazgatója egy nyilatkozatban.
Meglepő módon Von der Leyen saját pártja, a német CDU is bírálta az Európai Bizottság terveit. Thorsten Frei, a frakció parlamenti titkára a Bundestagban azt mondta: „Németország jobban profitál a szabadkereskedelemből, mint bármely más állam az EU-ban”. Ezért „erősen kritikusan áll a vámokhoz”, mivel azok „nem szolgálják Németország érdekeit”.
Az ideiglenes vámokat az uniós tagállamok néhány hónapon múlva szavazással fogják megerősíteni. Ezek hatályon kívül helyezéséhez minősített többségre lenne szükség – és jelen állás szerint nem valószínű, hogy Németország képes lenne elegendő támogatást szerezni ehhez.
A 17,4 százalékos extravám azonban pusztán arra jó, hogy Brüsszel elmondhassa, odacsapott a BYD-nak, amely még ebben az esetben is profitot fog termelni, vagyis a büntetés ellenére változatlanul tudja tartani árait, sőt (ha huncutkodni akar a piaccal) még csökkentheti is azokat, fricskát adva Von der Leyennek.
Itt jön a képbe az elképesztő adat: a kínai kereskedelmet alaposan tanulmányozó Rhodium Group agytröszt számításai szerint
ahhoz, hogy a kínaiak valóban megérezzék az extravámok hatását, minimum 50 százalékos büntetésre lenne szükség.
Minden, ami e határ alatt van, egyáltalán nem riasztja el az európai piactól a BYD-t. Amikor Ursula von der Leyen dömpingről beszélt, természetesen nem mondott igazat. A BYD Seal U-t például Kínában 20 500, az EU-ban pedig 42 ezer euróért árulják. Az exportösztönző erő nyilvánvaló az utóbbinál, de dömpingárról beszélni nem érdemes. Az összeg az előállítási költséghez és a kínai árhoz képest akkora, hogy ha még a szállítást és az extravámot is belekalkuláljuk, a BYD-nak vígan megéri tízezrével szállítani Európába.
Ami a legfontosabb: a kínai gyártók célja alapvetően nem az extraprofit elérése, hanem az, hogy sziklaszilárdan megvessék a lábukat az európai piacon. A tervek szerint a BYD 2025-re 5, míg 2030-ra 10 százalékos európai részesedést szeretne elérni, a profit tehát ebben a történetben kisebb volumen esetén is bőven megéri a számára.
Bár az elektromos járművek piaca az utóbbi hónapokban fékezni kezdett, a kínai gyártók nem lassítanak a tempón. A vállalatok folyamatosan fejlesztenek és kapacitást növelnek, a terjeszkedésbe tehát magukat hajszolják bele – még akkor is, ha csökken a belső fogyasztás. A Financial Times adatai szerint 2026-ra a BYD éves gyártási kapacitása eléri a 6,6 millió elektromos autót, szemben a 2023 végi 2,9 millióval. A globális piacon tehát meg kell kétszereznie az eladásait, amit meg is tehet, a feltuningolt extravámok kivetése esetén is – 17,4 százaléknál pedig még nyert ügye van.
A gyártás Magyarországra helyezésével ráadásul minden esetleges importszankció értelmetlenné válik: az unió a korábbi piaci szabályok szerint játszik tovább, új szereplőkkel, blokkosodási törekvés ide, brüsszeli „kockázatmentesítés” oda.
Révész Béla Ákos megjegyzése
(Forrás: Politico)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Andres Martinez Casares
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Trump második adminisztrációja radikális változásokat hozhat a kereskedelem és energia területén. Az EU pedig csak kullog az események után, közben az energiaárak miatt is törheti a fejét.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A CNN összeállítása megmutatja, a kínaiak már az amerikaiak nyakában lihegnek, ami a legfontosabb fegyvernemet illeti.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Kritikus lesz a következő két hónap – mutatott rá a Fidesz politikusa.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
