Ledobta a bombát Von der Leyen: hiába a korrupció, még Magyarország pénzét is Ukrajnába utalná

Nagyot ment az Európai Bizottság elnöke, nem zavarja az aranybudi botrány.

Az Európai Bizottság elnöke újabb pénzeket próbál kicsikarni a tagállamokból Ukrajna számára – mindezt Zelenszkijék legnagyobb korrupciós botrányával egy időben.

Ursula von der Leyen hétfőn levelet küldött az uniós tagállamok vezetőinek, amelyben Ukrajna gyors megállapodást sürget Ukrajna 2026-2027-es finanszírozásáról. A Bizottság elnöke arra hivatkozik, hogy Ukrajna a jelenlegi vállalások ellenére is hatalmas pénzügyi hiánnyal néz szembe, amit új források bevonása nélkül nem lenne képes áthidalni. A Politico által kiszivárogtatott levelet Orbán Viktor „abszurdnak” nevezte, és rendkívüli miniszteri tanácskozást hívott össze.
Ezt is ajánljuk a témában

Nagyot ment az Európai Bizottság elnöke, nem zavarja az aranybudi botrány.

A levélben Von der Leyen felvázolja, hogy gyorsnak, rugalmas és fenntartható finanszírozásra van szükség, és az első kifizetéseknek „2026 második negyedévének elejére” rendelkezésre kell állniuk.
A Bizottság erre három lehetséges megoldási javaslattal állt elő az Ukrajnának szánt segély fedezésére: tagállami vissza nem térítendő támogatásokat, uniós hitelpiaci forrásból nyújtott kedvezményes kölcsönt, illetve egy, a befagyasztott orosz eszközökhöz kapcsolt „kártérítési hitelt”.
A levél hangsúlyozza, hogy Európa biztonsága szempontjából döntő fontosságú Ukrajna hosszú távú támogatása: „Az, hogy Ukrajnát acél sündisznóvá tegyük, ugyanolyan fontos Európa, mint Ukrajna biztonsága szempontjából.” A Bizottság szerint Kijev a következő két évben összesen 135,7 milliárd eurós pénzügyi hiánnyal számol, a már megígért támogatásokon felül.
Von der Leyen figyelmeztet, hogy „nincs könnyű megoldás”, és Európa nem engedheti meg magának sem a halogatást, sem a tétlenséget.
Ezt is ajánljuk a témában

Orbán Viktor érvelésével teljesen egyetértett egy holland EP-képviselő is.

Az IMF előrejelzései szerint az ukrán gazdaság jelentős külső forrásokra fog szorul még akkor is, ha a háború véget ér 2026-ban.
A Bizottság részletesen ismerteti a három finanszírozási lehetőséget: a tagállamok közvetlen támogatásai esetén „évi 45 milliárd euró, azaz legalább 90 milliárd euró” szükséges; az uniós hitelpiaci konstrukcióhoz kötelező tagállami garanciák kellenek; a befagyasztott orosz vagyonra épülő modell esetében pedig fennáll a pénzügyi és jogi kockázatok továbbterjedésének veszélye, különösen, ha harmadik felek „elkobzásként” értelmezik azt.
A levél végül hangsúlyozza, hogy a három opció kombinálható, és a gyors döntéshozatal kulcsfontosságú:
„Most az a legfontosabb, hogy gyorsan egyértelmű megállapodásra jussunk arról, hogyan biztosítható Ukrajna szükséges finanszírozása a decemberi Európai Tanács-ülésig.”
A Bizottság nyitott a tárgyalásra és a lehetőségek megvitatására a tagállamok kormányaival.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP