Kemény üzenetet küldött Orbán szövetségese Kínának, de még rossz vége is lehet

A Trump-vámokra válaszul Kína 34 százalékos tarifát vetett ki minden amerikai importra, eszkalálva ezzel a világ két legnagyobb gazdasága között kirobbant kereskedelmi háborút. A helyzet napokon belül jó eséllyel tovább fog romlani, miután Trump elnök – válaszul a válaszra – további 50 százalékos vámmal fenyegette meg a kínai importot. Ez az év elején hatályba lépett 20 százalékos illetékre és a kölcsönösség jegyében kivetett 34 százalékos tarifán felül sújtaná a kínai gazdaságot, elérve a 104 százalékot.  

A jelek szerint az amerikai elnök stratégiája nem a tárgyalásos rendezést állítja előtérbe, Kína pedig felvette a kesztyűt, és hajlandó berobbantani a kereskedelmi háborút. A kormány közleménye szerint „az Egyesült Államok a vámemeléseivel hibát hibára halmoz, ám ha ehhez ragaszkodik, Kína a végsőkig harcolni fog”. Hogy szavainak nyomatékot adjon, a 34 százalékos bosszúvámon túl Peking bevetette az egyik leghatásosabb fegyverét, a ritkaföldfémekre vonatkozó exportellenőrzést. 

A globális kínálat egyenlő Kínával 

Ha valami, ez mindenképpen érzékenyen fogja érinteni az Egyesült Államok technológiai iparát, tekintve, hogy az érintett anyagok nélkülözhetetlenek a csúcstechnológiás iparágakban, az elektromos autóktól a mesterséges intelligencián át a fegyvergyártásig. Peking az elmúlt években már megmutatta, mivel jár, ha korlátozza a kritikus ásványok exportját: a galliumra, germániumra, antimonra és grafitra előírt exportellenőrzési kötelezettség óriási pánikot váltott ki a technológiai szektorával így sem nagyon boldoguló Európai Unióban, ahol rövid időn belül rájöttek: Kína hegemóniája jelenleg a nyersanyagok és a feldolgozás területén is megkérdőjelezhetetlen, alternatív ellátási láncokat kialakítani pedig szinte lehetetlen.

A kritikus ásványokhoz hasonlóan a ritkaföldfémek területén is Kína a világ legnagyobb előállítója, feldolgozója és exportőre. A globális termelés csaknem 70 százalékáért felel,

Fontos megjegyezni: az exportellenőrzési kötelezettség nem egyenlő a tilalommal, ám hatásaiban ugyanannyira veszélyes lehet. Minden egyes Kínát elhagyó szállítmányt szigorú vizsgálatnak vetnek alá, azt nézve, hogy ki és miért akarja megvásárolni azt.

Amennyiben Peking úgy ítéli meg, hogy az export akár nemzetbiztonsági érdekeket is sérthet (például azzal, hogy amerikai fegyverrendszerekhez használják fel a fémeket), a kivitelt egyszerűen leállíthatja. Már maga az ellenőrzési procedúra is annyira időigényes, hogy egyes fémek esetében döntéstől függetlenül jelentősen csökkenhet a kereskedelem.  

Minden romba dőlhet 

Bár a kínai kormány szerint az exportkorlátozások nem befolyásolják a globális ellátási láncok biztonságát, azt nyomatékosan hozzátette, hogy Kína nemzetbiztonsági érdekei és szuverenitása minden kereskedelmi megállapodást felülírhat. Vagyis ameddig a külföldi vállalatok „nem folytatnak olyan tevékenységet, amely sérti azokat”, addig az exportellenőrzés sem fog különösebb negatív hatást kifejteni az importőrökre és a kereskedelemre. Tekintve azonban, hogy

Miközben Kína még mindig reménykedik a tárgyalásos rendezésben, Hszi Csin-ping elnök kényes szituációba került: amennyiben ő kezdené el szorgalmazni a párbeszédet Trumppal, azt az amerikai fél egyértelműen a gyengeség jeleként fogná fel. Ha azonban bezárja az ajtót, és a háború mellett kötelezi el magát, azonnal vészforgatókönyvet kell kidolgoznia a kínai gazdaság mutatóinak fellendítése érdekében. Amennyiben a kétoldalú kereskedelem megszűnik az Egyesült Államokkal (és jelenleg ez az esélyesebb forgatókönyv), Pekingnek stratégiai fontosságú ügyként kell kezelni a még mindig agonizáló belső fogyasztás fellendítését, hogy valamelyest kompenzálja a kieső exportot. 

Hogy a kereskedelmi háború a két ország között hosszú távra eszkalálódik-e, vagy Trump beváltva ígéretét, leül Hszivel tárgyalni, és kialakul valamilyen konszenzusos megoldás, azt (látva az amerikai elnök káoszpolitikáját) még az elkövetkezendő hetek sem dönthetik el biztosan.

Elképzelhető olyan patthelyzet is, amelyben a felek fenntartják a kereskedelmüket az extravámok árnyékában, ám ahhoz a tarifák bizonyos szintű csökkentésére lenne szükség. Amennyiben Trump beváltja fenyegetését az újabb 50 százalékos vámokkal kapcsolatban, Kína nem marad adós – első intézkedései egyike pedig éppen a ritkaföldfémek globális piacát fogja alapjaiban megrengetni.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Vu Hao

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.