Összességében jól alakult a szolgáltatási szektor és a GDP tavaly

Kezdjük először a csütörtökön közzétett utolsó negyedéves, illetve 2022 egész évét mutató, fontos GDP adattal, amely második becslésnek számít. 

Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője ezzel kapcsolatban aláhúzta: a KSH a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó második becslésében megerősítette a negyedéves alapú 0,4 százalékos visszaesést, illetve az éves alapú 0,4 százalékos bővülést, míg az éves alapú kiigazított növekedési adatot minimális mértékben mérsékelte.

Éves alapon a növekedéshez – termelési oldalról – a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzá tudott járulni. Ez alól két kivétel van: az 1,3 százalékos visszaesést elszenvedő kereskedelem, illetve a teljesítménye közel egyharmadát elveszítő mezőgazdaság. 

Regős Gábor szerint a kereskedelem esetében fontos hangsúlyozni, hogy ez egy változatlan áras érték, de az árak elszállása miatt messze nem jelent tényleges profitcsökkenést. 

A legnagyobb mértékű növekedést a szolgáltatásokon belül érte el két ágazat: a szállítás, raktározás (8 százalékkal), illetve az egészségügyi és szociális ellátás (szintén 8 százalékkal). Felhasználási oldalról az egyes tételek változása vegyesen alakult.

A háztartások fogyasztási kiadásainak 2,1 százalékos növekedése bár a korábbinál mérsékeltebb, de még messze nem jelzi a fogyasztás bezuhanását, sőt a mutató negyedéves alapon is még kismértékben növekedni tudott. 

Kedvezőtlenebb ugyanakkor a beruházások helyzete, hiszen itt – elsősorban a kormányzati beruházások elhalasztása miatt – éves alapon 8,6 százalékkal csökkent a volumen, de a kormányzati kiadások is 4,5 százalékkal mérséklődtek. 

A beruházások esetében a csökkenés negyedéves alapon is érdemi, 5,8 százalékos volt. Ez persze a másik oldalról, a költségvetési kiadások szempontjából nem biztos, hogy rossz hír. 

Regős Gábor szerint a hazai külkereskedelem mindkét forgalmi irányon érdemben növekedett, különösen is a szolgáltatások esetében. Összességében a külkereskedelem negyedik negyedéves bővülése pozitívan befolyásolta a GDP adatot is, bár ez a pozitív hozzájárulás kizárólag a szolgáltatások külkereskedelméből fakad (ezzel kapcsolatban a friss KSH adatok a cikkben alább megtalálhatók).

 – emeli ki Regős Gábor, melynek lefutása azonban nem volt egyenletes – teszi hozzá. Az év első felét az alacsonyabb bázis, a béremelkedések és a keresletélénkítés miatt erőteljesebb, míg az év második felét az elszabaduló infláció miatt szerényebb bővülés jellemezte. 

A 4,6 százalékos növekedéshez a legtöbbet, 4,1 százalékpontot a szolgáltatások tettek hozzá, míg az ipar hozzájárulása 1 százalékpont volt. Súlyához képest jelentősen, 1 százalékponttal csökkentette ugyanakkor a teljesítményt a mezőgazdaság 2022. évi, súlyos aszály miatti hanyatlása. 

Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadása 3,1 százalékponttal, a bruttó-állóeszközfelhasználás 0,6 százalékponttal, míg a nettó export 0,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.

Kilátások a GDP alakulásában

Regős Gábor szerint 

Termelési oldalról a növekedéshez az ipar járulhat leginkább hozzá, míg felhasználási oldalról a nettó export bővülése lehet érdemi. A fogyasztás a reálbérek mérséklődése és a magas bázis miatt kismértékben csökkenhet, míg a beruházásokat továbbra is az állami beruházások elhalasztása fogja vissza.

A nemzetközi adatokat tekintve az EU gazdasága a negyedik negyedévben éves alapon a kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon stagnált. 

Ez ugyanakkor az első becslés adata, azóta a német statisztikai hivatal 0,2 százalékponttal rontotta becslését, így nem kizárt, hogy az uniós érték is romlik. 

Éves szinten az Európai Unió gazdasága 3,6 százalékos növekedést ért el, 

míg az utolsó negyedévet tekintve kedvezőtlenebbül teljesített.

A KSH friss szolgáltatási-külkereskedelmi adatai

A KSH a GDP adat mellett egy másik adatsort, a Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2022. IV. negyedév adatait is közzétette. Ezek szerint 2022 IV. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 18, importja 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,2 milliárd euró volt, 724 millió euróval több a 2021. IV. negyedévinél. 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint 

Az elemző úgy látja, hogy a kedvező negyedik negyedéves adathoz az üzleti és a szállítási szolgáltatások egyenlegének javulása járult hozzá. A tavalyi év egészét is jellemezte az export importnál gyorsabb bővülése, amelynek köszönhetően éves szinten is jelentősen, 3,1 milliárd euróval, 9 milliárd euróra emelkedett a szolgáltatás-külkereskedelem többlete. Az éves javulásban kiemelendő még a turizmus teljesítménye is, amely a koronavírus-járvány után visszatérő külföldi vendégekkel magyarázható. (A részletes számadatokat lentebb közöljük.)

Látható ugyanakkor, hogy az árfolyamgyengülés miatti cserearányromlás a szolgáltatás külkereskedelemben is negatív hatással járt, tekintve, hogy amíg a szolgáltatásexport volumenben csak 15,6 százalékkal nőtt a tavalyi negyedik negyedévben, addig az import 15,4 százalékkal emelkedett.   

Forrás: KSH, 2023.03.02

A KSH kereskedelmi adatai részletesen

– Az előző negyedévhez képest az export 6,1 százalékkal csökkent, az import 0,7 százalékkal nőtt, a többlet pedig 536 millió euróval kevesebb volt. 

– 2022-ben a szolgáltatás-külkereskedelmi aktívum 9  milliárd euró volt, 3,1 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban.

– 2022. IV. negyedévben az export értéke 7,6 milliárd euró (3,1 ezer milliárd forint), az importé 5,4 milliárd euró (2,2 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,2 milliárd eurót (897 milliárd forintot) tett ki.

– A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 711, a turizmus 611, az üzleti szolgáltatások pedig 497 millió euróval járultak hozzá a 2022. IV. negyedéves aktívumhoz.

– Szolgáltatásexportunk 63, -importunk 70 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 991 millió eurós többlet keletkezett.

– Első számú partnerünk továbbra is Németország, amelyhez az összforgalom 19 százaléka kapcsolódik. A második legfontosabb Amerikai Egyesült Államok 9,5, míg a harmadik helyen álló Ausztria 7,3 százalékkal részesedett a kereskedelemből.

– A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 47 százalék (az ide tartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 25 százalék) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 29, majd a turizmus 15 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 57 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 33 százalék), miközben a szállítási szolgáltatások 28, a turizmus 10 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

– 2022. IV. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport euróban számított értéke 18 százalékkal (forintban 33), az importé 8,7 százalékkal (forintban 23) nőtt. 

– Az aktívum 724 millió euróval (365 milliárd forinttal) meghaladta az előző év azonos időszaki többletet.

– Az aktívum növekedése elsősorban az üzleti szolgáltatások egyenlegének 442 millió eurós javulásával magyarázható.

– Aktívumunk az európai uniós forgalomban közel a kétszeresére emelkedett, 494 millió euróval vált kedvezőbbé, amelyhez jelentősen hozzájárult a legfontosabb partnerünkkel, Németországgal szemben regisztrált többlet 152 millió euró értékű növekedése.

– Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 230 millió euróval, 24 százalékkal nőtt. A legnagyobb, 104 millió eurós növekedést az Amerikai Egyesült Államok viszonylatában regisztráltuk.

– 2022-ben a kivitel értéke 29,5 milliárd euró (11,6 ezer milliárd forint), a behozatalé 20,4 milliárd euró (8 ezer milliárd forint) volt.

– 2022-ben – az egy évvel korábbihoz képest – a kivitel értéke 28 százalékkal (6,5 milliárd euróval), a behozatalé 20 százalékkal (3,4 milliárd euróval) bővült.

Forrás: KSH, 2023.03.02

(Címlapfotó:123rf.com)