Igaz, Amerika kezdte. Mialatt Macron Washingtonban tárgyal az európai ipar megmentése érdekében, Robert Habeck német gazdasági miniszter nem vesztegeti az időt, és gyorsított ütemben készül a kereskedelmi háborúra.
Emmanuel Macron francia államfő Biden elnökkel tárgyal annak érdekében, hogy megpróbáljon mentességet elérni az Európai Unió számára az amerikaiak által bejelentett törvény alól, amely gyakorlatilag szétveri a piaci alapelveket, és egyben Európa gazdaságán is végzetes sebet ejtene.
Az USA 369 milliárd dolláros, zöld vállalkozásokat és az elektromos autóipart segítő csomagjának lényege, hogy kizárólag azon vállalatoknak és fogyasztóknak ad óriási támogatást és adókedvezményt, amelyek az USA-ban készült akkumulátorokat részesítik előnyben a külföldi helyett. Az elsősorban Kínára szabott terv csapdájába azonban az európai autóipar és beszállítói szegmens is belekerült, ennek hírére pedig elsősorban Macron elnök volt az, aki azonnal egy hasonló, európai ipart védő csomag összerakását kezdte szorgalmazni. Ez egyben egy új transzatlanti kereskedelmi háború kezdetét jelentheti: a protekcionizmus rövid távon megoldást jelenthet, de elnyúlása sok veszélyt hordoz magában.
A Biden-Macron találkozóval kapcsolatban francia részről nem ringatták magukat illúziókba. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint ugyan meg lehet próbálni elérni a mentességet, az ügy azonban rávilágít a legfontosabb teendőre: az európai gazdasági érdekek megvédésére, amit bármilyen eszközzel el kell érni.
A közös cél a háború kitörése óta egymással egyre fagyosabb viszonyban álló Franciaországot és Németországot is közel hozta egymáshoz. Utóbbi – úgy is, mint az európai autógyártás fellegvára – azonnal csatlakozott Macron „Vásárolj európait!” ötletéhez, és mialatt a francia elnök Bident próbálja puhítani, Robert Habeck német gazdasági miniszter extra sebességgel a gyakorlati kivitelezésen ötletel.
Habeck szerint az EU-nak mindössze hetei vannak arra, hogy érdemben tudjon válaszolni az USA csomagja által okozott kihívásra. Éppen ezért azonnali és egységes terveket kell kidolgozni Európa központi iparágainak a támogatására, még azelőtt, hogy az Államok szankciónak is beillő szabályai visszafordíthatatlan károkat okoznának. A miniszter azt is elmondta, hogy folyamatosan egyeztet francia kollégáival és Brüsszellel is, hogy minél hamarabb megszülessen az az intézkedés-tervezet, amely az európai gyártású termékek és technológiák vásárlását és alkalmazását kiemelt uniós támogatással és adókedvezményekkel támogatná.
Amit az USA már meglépett, és amire – úgy tűnik, Habeck vezetésével – az Európai Unió készül, az természetesen alapjaiban rúgja fel a hagyományos szabadkereskedelmi szabályokat, de az Uniónak még ezt a kockázatot is vállalnia kell ahhoz, hogy az USA-hoz képest csillagászati összegű energiaárak miatt már amúgy is depressziós befektetők ne vándoroljanak tömegestől az USA-ba, az ottani lehetőségek és támogatások miatt, és hogy az európai autóipar ne omoljon össze rekordgyorsasággal.
A részletek a nagyívű ipari tervből még nem ismertek, de Habeck szerint annak minden eleme a „Vásárolj európait!” elvhez fog illeszkedni, vagyis
Igen, ezt kereskedelmi diszkriminációnak hívják, de a franciák és a németek szerint a helyzet annyira súlyos és sürgető, hogy jelenleg a protekcionista út az egyetlen, ami járható.
Habeck ennek ellenére tudja, hogy egy ilyen lépés ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) liberális szabályrendszerével, éppen ezért a tervet igyekszik valahogyan kompatibilissé tenni azokkal. Nem lesz könnyű dolga, miután a hagyományos kereskedelmi szabályok tiltják a „Vásárolj helyit!” törvények használatát, vagyis elméletileg
Az ilyen tervek gyakorlatilag a jelenlegi formájában ismert globális kereskedelmi rendszer összeomlásához vezethetnek, annak minden katasztrofális vagy kevésbé súlyos következményével. Brüsszelnek tehát kiskapukat kell keresnie, hogy érvényesítse akaratát. Habecknek már van is ötlete.
A német gazdasági miniszter a „Vásárolj európait!” elv gyakorlati kivitelezését a meglévő kereskedelmi szabályok záradékaként értelmezi, amelyek segítségével úgy lehet mentesülni azok alól, hogy közben senki nem szegi meg őket. A trükkösen okos ötlet rámutat például a környezetvédelmi szabályok hangoztatására, mondván, ha európai vállalatok szén-dioxid semleges technológiát állítanak elő, akkor a külföldi helyett azt kell megvásárolni, hiszen annak szállítása jár a legkisebb szén-dioxid kibocsátással. A helyi beszerzés így egyből a környezetvédelmi előírások és vállalások főszereplőjévé válik, ez pedig – bármilyen átlátszó és blöffszagú is – mentességet jelenthet a hatályban lévő kereskedelmi szabályok alól.
A másik egy „nemzetbiztonsági” trükk lehet, amelyre egyébként is létezik precedens. Donald Trump 2018-ban azzal indokolta a nagy felhördülést okozó acél- és alumíniumimportra kivetett védővámokat, hogy azokkal a nemzetbiztonságot védi.
miután nem tisztázott a szervezeten belül, hogy kinek van joga egy állam vagy államokból álló szövetség nemzetbiztonsági körülményeit minősíteni. Trump akkori szavai szerint a gazdasági biztonság egyenlő a nemzetbiztonsággal, Habeck pedig ezt a mondatot alakította át „az energiapolitika egyben biztonságpolitika” tételévé, utalva arra, hogy a jelenlegi helyzetben az iparban stratégiai szuverenitásra van szükség.
A német miniszter végül még egy plusz „záradékos” ötletet is bedobott, amely teljesen logikusnak és kivitelezhetőnek tűnik. Ez a közbeszerzésekre vonatkozik, amelyek folyamán kötelezővé tenné a „Vásárolj európait!” elvet, mondván: az európai adófizetők pénzét igenis az európai gazdaságba kell beforgatni.
A német kormány úgy tűnik, kezd magához térni a sok hónapnyi szerencsétlenkedés után. Az a határozottság, amellyel Macronhoz csatlakozott, az a gyorsaság és meglepően pragmatikus ötletroham pedig, amellyel Habeck elkezdte a probléma megoldását, egészen imponáló. Ha Bruno Le Maire és Thierry Breton, az Unió belső piacáért felelős biztos is szilárdan mellette áll, az amerikai csapásra gyorsan elkészül az európai válaszfegyver.
Hogy az így kirobbanó kereskedelmi háborúnak milyen következményei lesznek, azon máris el lehet kezdeni agyalni. Mert ha minden rosszul alakul, még a mostaninál is kevesebb idő lesz helyrehozni a károkat.
Címlapfotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Daniel Freund, az Európai Bizottság és az EU igazságügyi biztosa is arra figyelmeztetett, hogy a támogatások folyósítása előtt még számos feltételt kell teljesíteni.
Az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanazokat a szabályokat és feltételeket kell kialakítani minden tagállamban.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Miközben Magyar Péter áttörésről beszél, Brüsszelből jóval óvatosabb üzenetek érkeznek.
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Miközben már kész tényként beszélnek a milliárdokról, az Európai Bizottság emlékeztet: előbb végre kell hajtani mindazt, amiben megállapodtak.
Szomorú szombat köszöntött erre a PSG-szurkolóra.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
