Válaszcsapást sürget Von der Leyen az USA-val szemben

Amikor Joe Biden elnök az ősz elején bejelentette azt a gigantikus inflációcsökkentő csomagot, amelynek részeként az USA kormánya 369 milliárd dollárt biztosít az amerikai zöld támogatási rendszerre, az uniós tagországok vezetői nem akartak hinni a fülüknek. A Biden-csomag ugyanis – felrúgva a piaci szabályokat – csak és kizárólag az USA-ban készült termékeket gyártó vállalatoknak és az amerikai fogyasztóknak biztosít olyan adó- és egyéb kedvezményeket, amelyek láttán az eddig az EU felé kacsingató befektetők ezrei inkább a szép ígéretek földjét választják, belerúgva ezzel az amúgy is padlón heverő európai gazdaságba.

Dübörgő indulatok

Macron francia elnök annyira ideges lett, hogy egyrészt azonnal stratégiai szövetségre lépett az autóiparának ellehetetlenülésétől rettegő Németországgal, másfelől válaszcsapást követelt, mégpedig az amerikai csomag fonákjára építve: a „Buy European” törvény

Robert Habeck német gazdasági miniszter bele is kezdett a részletek kidolgozásába, nem csak a támogatás alapjait fektetve le, de keresve azokat a kiskapukat is, amelyek révén a kereskedelmi egyezmények szigorú szabályait büntetlenül kikerülheti.

Mindeközben Macron a múlt héten az USA-ba látogatott, ahol nem kis meglepetésére Biden hajlandónak mutatkozott az EU érdekében enyhíteni a szigorú támogatási törvényen, igaz, az elnöki ígéret a Kongresszus republikánus többségének és az idő sürgetésének tudatában jelen pillanatban akár pusztán udvarias hablatynak is tűnhet.

És akkor belépett von der Leyen

Az Európai Bizottság érezhetően zavarba jött, amikor látták, hogy Franciaország és Németország a saját kezébe vette a kezdeményezést. A tanácstalanságot jól jelezte, hogy az EU-s biztosok sem voltak egységes állásponton. Míg Thierry Breton belső piacért felelős biztos az európai iparpolitika azonnali szigorítása mellett tette le a voksát, addig Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa óva intette a franciákat és a németeket, hogy kereskedelmi háborút készítsenek elő. Mint mondta, egy amerikaihoz hasonló törvény nem csak az európai vállalkozásokra, de annak kiemelt kereskedelmi partnereire, például Japánra és Dél-Koreára is nagyon káros hatással lehet. 

Végül a hétvégén megszólalt von der Leyen is, aki mostanára jutott arra a pontra, ahonnan Macron annak idején elindult. Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU-nak módosítania kell állami támogatási szabályait, válaszul az Egyesült Államok zöldenergia-támogatási csomagjára. Ursula von der Leyen azon aggódik, hogy Biden 369 milliárd dolláros projektje elriasztja a befektetőket az EU-tól, ezért kijelentette: „el kell gondolkodni azon, hogyan javíthatjuk támogatási kereteinket, és hogyan igazíthatjuk azokat az új globális környezethez. Versenytársaink új, határozott iparpolitikája strukturális választ igényel”.

Hogy von der Leyen egészen pontosan mit csinált az elmúlt hónapokban, mialatt a francia–német tandem fénysebességgel előzte meg a mezőnyt, gyakorlati javaslatok kidolgozásába kezdve, azt pontosan láttuk, mindenesetre

valamilyen válaszlépés megtételére, mielőtt a Biden-csomag romba dönti az iparát. Von der Leyen most – jobb későn, mint soha alapon – erre tett bizonytalan javaslatot.

Az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács a mai napon fog összeülni, a feladat pedig adott: a Bizottság képviselőinek rá kell venni valahogyan az amerikaiakat, hogy az uniós cégek is jogosultak legyenek a Biden-féle támogatásra. Vagyis azt kezdik el, amiért Macron személyesen Bidennel tárgyalt. Illúziókba kár lenne ringatniuk magukat. Bernd Lange, az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke szerint a tárgyalások semmilyen eredménnyel nem fognak járni, ezért az EU-nak villámgyorsan panasszal kell élnie Kereskedelmi Világszervezet felé a piaci szabályok súlyos megsértése miatt.

Címlapkép: Fotó: Ursula von der Leyen és Joe Biden amerikai elnök 2022. november 15-én.
MTI/AP/AFP pool/Leon Neal