Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A KSH az első, 30 nappal a tárgyidőszakot követően kiadott becslésekor még nem közöl részletes adatokat, most is csak annyit emelt ki, hogy a nemzetgazdaság közel harmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen nagyságrendileg 2 százalékponttal mérsékelte az éves növekedési ütemet.
A mezőgazdaság esetében a száraz időjárás játszotta a legnagyobb szerepet a gyengébb teljesítményben, amelynek hatására a tavalyi kedvező időjárás és termés után az idei évben az ágazat teljesítménye mérséklődött. Az ipar vonatkozásában a külső kereslet hatását kell kiemelni:
legfontosabb külpiacunk, Németország már hosszabb ideje gyengélkedik, a magas energiaárak, a túlszabályozottság, valamint a versenyképesség romlása egyaránt rontja a német ipar teljesítményét, és ez az exporton keresztül a magyar gazdaságra is negatív hatást gyakorol.
Az építőipar esetében egyrészről a vállalatok beruházási hajlandóságának romlását érdemes megemlíteni, ami jelentős részben a külső kereslet gyengélkedése nyomán bizonytalan gazdasági környezethez és a gazdaságban meglévő szabad kapacitásokhoz köthető. De az ágazat helyzetét a kormányzati beruházások elhalasztása is visszafogta.
A szolgáltató szektor ezzel szemben bővülhetett. Ebben jelentős részben a bérek emelkedése eredményeképp javuló jövedelmi helyzet fogyasztásgeneráló hatását kell megemlíteni. Ezt ugyanakkor mérsékli a háztartások körében továbbra is erőteljesen fennálló óvatossági motívum, a külföldi vásárlások (nyaralás és webshopok) felfutása, továbbá az iparhoz köthető szolgáltatások is megszenvedik a külső kereslet gyengélkedését.
A harmadik negyedéves GDP-adatok alapján az idei évben inkább az 1 százalék közeli gazdasági növekedés a reális, azonban ennek is feltétele, hogy a negyedik negyedévben már érdemben bővüljön a gazdasági teljesítmény a megelőző 3 hónaphoz viszonyítva.
Az elhúzódó felpattanás a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Amennyiben a külpiacainkon nem történik érdemi felpattanás, akkor a gazdaság a belső motorjai révén várhatóan csak nagy nehézségek tudja elérni a 3 százalék feletti növekedési ütemet.
Címlapkép: Freepik
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
Egy szava nem volt igaz.
Nagy Márton: Magyarországnak is szüksége van egy big brotherre!
Persze nem ingyen kérjük.
Volodimir Kudrickij szerint letartóztatása egy politikai harc része.
