Vannak pozitív trendek, így például a reálbérek emelkedése, ám ennek ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a januári kiskereskedelmi adatok szerint. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, de idén éves szinten 6–7 százalékos reálbér-emelkedés jöhet, ami sokat segíthet a fogyasztás növekedésében.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoktól elmaradt a kiskereskedelmi forgalom alakulása idén januárban. Kedvezőnek tekinthető ugyan, hogy éves alapon ez már nőtt, azonban negatív meglepetést jelent, hogy a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt 1 százalékos havi alapú növekedés után most – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – viszont stagnált.
Az éves alapú növekedésben elsősorban az üzemanyag-forgalom alakulása játszott szerepet, itt 2023 elején az üzemanyag-ársapka feloldása után érdemben esett vissza a kereslet, ami alacsony bázist eredményezett. Minimálisan ugyan, de emelkedett az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma is egy év alatt, miközben a nem élelmiszertermékek esetében 0,9 százalékos mérséklődést regisztrált a KSH.
Itt elsősorban a ruházati termékek, a bútorok, műszaki cikkek, a könyvek, valamint a használtcikkek forgalma esett vissza, miközben a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma továbbra is érdemi, 8 százalékos növekedést mutat. Vagyis változatlanul azt láthatjuk, hogy a fogyasztók a nem létfontosságú, halasztható fogyasztási termékek vásárlásáról mondanak le, miközben az alapvető javak vásárlását a takarékosság kevéssé érinti. Ez azt jelzi, hogy a reálbérek emelkedése ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a magyar gazdaságban. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, a háztartások továbbra is elsődlegesen az elmúlt időszakban leapadt tartalékaikat töltik fel a jövedelmi helyzetük javulása révén.
A havi alapú változások ugyanakkor ebben a tekintetben már kedvezőbb képet vetítenek előre.
Itt a stagnálás oka az üzemanyag-forgalom visszaesése volt, de az élelmiszerek vásárlása sem változott egy hónap alatt, miközben a nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma 0,6 százalékkal bővült.
Előretekintve a kiskereskedelmi forgalom érdemi emelkedést mutathat a 2024-es évben.
Ezt elsősorban a jövedelmi helyzetben bekövetkező pozitív változás hajthatja, amelynek alapja a dinamikus béremelkedés fennmaradása és a lassuló infláció eredőjeként megvalósuló, éves szinten 6–7 százalékos reálbér-növekedés lehet.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a fogyasztás érdemben hozzájáruljon az idei évben a növekedéshez és a GDP bővülési üteme 3 százalék felett legyen, szükség van ezen felül az óvatossági motívum oldódására is. Ehhez viszont nem elegendő a jövedelmi helyzet javulása, a gazdasági kilátásoknak is javulniuk kell, amelynek legnagyobb korlátja jelenleg is a bizonytalanság, amely óvatosságra inti a háztartásokat fogyasztási döntéseik meghozatalában.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Az ukránok a fronttól több mint ezer kilométerre csaptak le.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
