Vannak pozitív trendek, így például a reálbérek emelkedése, ám ennek ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a januári kiskereskedelmi adatok szerint. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, de idén éves szinten 6–7 százalékos reálbér-emelkedés jöhet, ami sokat segíthet a fogyasztás növekedésében.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoktól elmaradt a kiskereskedelmi forgalom alakulása idén januárban. Kedvezőnek tekinthető ugyan, hogy éves alapon ez már nőtt, azonban negatív meglepetést jelent, hogy a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt 1 százalékos havi alapú növekedés után most – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – viszont stagnált.
Az éves alapú növekedésben elsősorban az üzemanyag-forgalom alakulása játszott szerepet, itt 2023 elején az üzemanyag-ársapka feloldása után érdemben esett vissza a kereslet, ami alacsony bázist eredményezett. Minimálisan ugyan, de emelkedett az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma is egy év alatt, miközben a nem élelmiszertermékek esetében 0,9 százalékos mérséklődést regisztrált a KSH.
Itt elsősorban a ruházati termékek, a bútorok, műszaki cikkek, a könyvek, valamint a használtcikkek forgalma esett vissza, miközben a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma továbbra is érdemi, 8 százalékos növekedést mutat. Vagyis változatlanul azt láthatjuk, hogy a fogyasztók a nem létfontosságú, halasztható fogyasztási termékek vásárlásáról mondanak le, miközben az alapvető javak vásárlását a takarékosság kevéssé érinti. Ez azt jelzi, hogy a reálbérek emelkedése ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a magyar gazdaságban. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, a háztartások továbbra is elsődlegesen az elmúlt időszakban leapadt tartalékaikat töltik fel a jövedelmi helyzetük javulása révén.
A havi alapú változások ugyanakkor ebben a tekintetben már kedvezőbb képet vetítenek előre.
Itt a stagnálás oka az üzemanyag-forgalom visszaesése volt, de az élelmiszerek vásárlása sem változott egy hónap alatt, miközben a nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma 0,6 százalékkal bővült.
Előretekintve a kiskereskedelmi forgalom érdemi emelkedést mutathat a 2024-es évben.
Ezt elsősorban a jövedelmi helyzetben bekövetkező pozitív változás hajthatja, amelynek alapja a dinamikus béremelkedés fennmaradása és a lassuló infláció eredőjeként megvalósuló, éves szinten 6–7 százalékos reálbér-növekedés lehet.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a fogyasztás érdemben hozzájáruljon az idei évben a növekedéshez és a GDP bővülési üteme 3 százalék felett legyen, szükség van ezen felül az óvatossági motívum oldódására is. Ehhez viszont nem elegendő a jövedelmi helyzet javulása, a gazdasági kilátásoknak is javulniuk kell, amelynek legnagyobb korlátja jelenleg is a bizonytalanság, amely óvatosságra inti a háztartásokat fogyasztási döntéseik meghozatalában.
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
Lebukott a kormányellenes sajtó.
